A legfrissebb cikkek

Nincs megjeleníthető elem

Kapcsolat


Friss topikok

Statisztikák

Címkék

alkotmány (20) állam (6) állambiztonság (10) állambiztonságis jelen (6) arab (9) atom (7) a mennyei birodalomban (6) bajnai gordon (10) biológia (16) bíróság (6) bkv (7) budapest (10) cigány (86) demokrácia (87) diszkrimináció (6) egyház (6) ensz (8) erkölcs (6) eu (28) európa (7) evolúció (10) fantasy (9) fasizmus (6) fidesz (148) foci (6) gay (17) gay pride (12) gáza (14) gazdaság (19) google (6) gyász (7) gyurcsány (49) hamasz (13) hitler (8) holokauszt (12) hülyeség (6) humor (9) index (10) internet (9) irán (21) iszlám (6) izrael (39) jared diamond (6) jézus (10) jobbik (73) jog (8) kádár (7) katolikus egyház (7) kdnp (10) keresztény (12) kereszténység (11) kína (11) kolbenheyer ír (162) kolbenheyer olvas (233) kommunizmus (14) környezetvédelem (6) közélet (9) közgazdaságtan (26) krimi (17) külpolitika (20) kultúra (25) liberalizmus (13) lmp (9) magyar (15) magyarország (140) magyar gárda (9) magyar hírlap (6) martin (6) mdf (12) meleg (13) mongol (18) mszp (62) náci (51) nacionalizmus (10) németország (11) nemzet (32) nemzetbiztonság (8) nyelvészet (6) obama (21) oktatás (11) orbán (56) oroszország (8) összeesküvés (6) őstörténet (6) palesztin (15) politika (215) pszichológia (14) rasszizmus (19) regény (27) reggel (67) rendőr (7) rendszerváltás (24) rowling (7) rukverc (15) rükverc (11) sci fi (11) sólyom lászló (11) szabadság (17) szdsz (20) szeretet (6) szlovákia (11) társadalom (69) tech (7) terrorizmus (8) több fényt a kdnp be (8) történelem (155) tudomány (8) tüntetés (6) usa (47) választások (34) választás 2010 (44) vallás (14) válság (11) varga e tamás (6) vendégpost (11) világ (14) voks10 (26) vona gábor (7) zene (12) zsidó (48) Címkefelhő

Designerünk

Legutolsó kommentek

Nincs megjeleníthető elem

Felhőzet

2010.02.12. 07:00 Horváth Andor Márton

A Tech-rovat remekül összefoglalta, amit mostanában a cloud computing-ról tudni szokás. Valóban, aki menő, az GMail-címet használ, sőt, aki guru, már Google Documents alatt szerkeszti a fájljait, Facebook-on tárolja a képeit, még a határidőnaplóját is az interneten tartja. A Sárdobáló kommentelői között - most belenéztem - legalább 30-40%-os a GMail részesedése. Az otthoni gépre nem kell semmi más, csak egy internetböngésző, aztán hadd szóljon.

Ez az új világtrend iszonyú veszélyes, és rémesen maradi. Az Index is megírja, hogy már a hatvanas években előre lehetett látni ezt a filozófiát, mi több, a kilencvenes években a Sun Microsystems folyton emellett tört lándzsát (Java, on-line OpenOffice - ilyen is volt! stb). Amit anarki elfelejtett megemlíteni, az az, hogy a hetvenes években minden rendes számítóközpont így működött. Noha akkor még a világméretű hálózat elvét csak katonai célokra használták, egy-egy irodaházon belül az összes íróasztalon az egyetlen nagy, központi gép egy-egy terminálja volt megtalálható. Az Index-cikkben idézett McCarthy helyett John G. Kemenyre, azaz Kemény Jánosra is lehet hivatkozni, aki az időosztás megoldásával képessé tette a nagy számítógépeket, hogy sok feladatot gyakorlatilag egyidőben hajtsanak végre. Ő meg is álmodta, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján mindenkinek otthon is lesz kisteljesítményű terminálja, amelyről eléri a helyi számítóközpontot stb. stb. stb, lényegében ugyanazokkal a szavakkal, mint amelyekkel anarki a cloud-rendszert leírja.

Csakhogy közbejött a fejlődés. Ma már egy otthoni számítógép is messze nagyobb teljesítményű, mint a régi idők nagy számítóközpontjai. A számítási kapacitás rohamosan nő. Egy olcsó netbook az Atom-processzorral simán lepipálná a ‘80-as évek bármelyik számítógépes effektjét. A ma legjobb ár/méret-arányúnak számító 1TB kapacitású merevlemezek gyakorlatilag korlátlan tárhelyet biztosítanak a hagyományos feladatokhoz. Szövegek, levelek tárolására egy ilyen merevlemez akármilyen mennyiségben képes. Egy ilyen merevlemezen 100 ezer nagyfelbontású fénykép fér el. Videókkal, pláne BlueRay-letöltésekkel még meg lehet tömni, mert azokból csak 40 fér el rajta. De ha így fejlődik a világ, éveken belül elérkezik az a pont, ahol már semmilyen érzékszervi adattal nem lehet túlszárnyalni az otthoni számítógépek kapacitását. Hány filmet szeret az ember a könyvespolcán tárolni, ha korlátlan a hely? Négyszázat? Négyezret? Tíz év alatt megszázszorozódott a merevlemez-kapacitás, tehát ha a fejlődés töretlen marad, húsz év múlva négyszázezer film tárolására lesz képes egy erősebb számítógép.

Miért bízná hát az emberiség a leveleit bármilyen karvastagságú adatkábelekre? Bármilyen megbízható is az internetkapcsolat, miért ne készítenénk mentést, mikor annyi tárhely gyakorlatilag ingyen van? Én az Atom processzoros netbookomon is használom a Thunderbird levelezőprogramot, benne harminc-negyvenezer levéllel. És ha duplaennyi levelem lenne, a kis számítógép azt is játszva kezelné. Minek akkor nekem a GMail? Legutóbb ugyanerre a világ a nyolcvanas években jött rá. Vajon mikor jön rá legközelebb?

Egy dolog késleltetheti a nagy felismerést. A legkényelmesebb szoftverek mindig pazarlóak. Az ember is elkényelmesedik. Egy 486-os számítógépen a ‘90-es évek közepén a legtöbb ma átlagos számítógépes feladatot el lehetett végezni. A videó- és képszerkesztési ügyek és persze a játékok rengeteget fejlődtek, dehát ezeket úgysem akarja senki egyelőre felhő-módszerrel intézni. Azonban a felhasználók lassan megszokják, hogy minden filmet, amit valaha megnéztek, eltároljanak, és hogy a digitális fénykép ingyen van, tehát minek kellene kidobni. Ez pedig a bőség zavarát okozza, és iszonyatos tárigényt követel. Ha van valahol valami egyszerű felület, amely az információknak akár csak egy kis részéhez valami intuitív, rendszerezett tárolási módot biztosít, akkor a felhasználó lecsap rá.

A cloud computingnak az indexes cikkben leírt módon nem adok tíz évnél többet. A nagy cloudos, a GMail már egy ideje bevezette a levelezőprogramokhoz a POP3-protokoll mellé az IMAP-szolgáltatást is, amellyel az ember a saját gépén is tárolhatja a leveleket, de ugyanakkor megtarthatja őket a GMail-szervereken is. A cloud jövője csak egy lehet: az adatok átdobálgatásának elősegítése. De az adattárolás, pláne a számolás mindig könnyebben megvalósítható lesz helyi szinten.

11 komment

Címkék: reggel számítógép athén cloud

A bejegyzés trackback címe:

https://sardobalo.blog.hu/api/trackback/id/tr821751159

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kitvalasztanal.hu - Választási tippért notebook! · http://www.kitvalasztanal.hu 2010.02.12. 07:53:52

A Cloud -nak az lesz a vége hogy csak 1 browser lesz a gépen mint OS. És mind adatot a Google-nál Várom is már nagyon. Kényelem mindenek előtt :)
Már most is szinte ez van. Gmail, gdocs,youtube q3online. Filmnézésen nem is csinálok már semmit local-ban.. De lassan már azt sem :)

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.02.12. 08:33:29

Szinte hihetetlen, de első olvasásra 100%-ban egyetértek veled Andor.
Ebben a cloud-izében nagyon sok veszély rejlik szerintem.
Akik az iwiw, facebook és egyéb "közösségi portálokat" veszélyesnek látják a privát szférájukra, azoknak ez a cloud-izé egyenlő egy virtuális holokauszttal. Szerintem hamar be fog bukni.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.02.12. 08:37:32

OFF?
"A cloud computing elterjedésében nehéz olyan mérföldkövet találni, mint amilyen a szoftveriparban a Windows, a mobiltelefóniában az iPhone vagy a keresőbizniszben a Google."
Megmondaná nekem valaki, hogy az Ájfón miért mérföldkő???

Hozzászóló 2010.02.12. 09:34:10

UFF!
@Talon Karrde: valószínűleg a felhasználói élmény miatt, bár csak tippelek. Arra gondolok, hogy amikor az iPhone kijött, ott volt neki az appstore. Onnan meg ugye bárki letöltheti a szabványos(!) alkalmazásokat ezrével, amikkel 'egyedivé' tehető a telefon. Ezt eddig szerintem egy cég se tudta igazán jól megoldani. Történetesen ha én most át akarok másolni a régi SonyEricssonomról valamit az újra, akkor kétféle szoftvert kell telepíteni a gépre, kétféle kábel kell, mert valamilyen rejtélyes oknál fogva nem ismeri egymást a kettő blutoothon. Miután végeztem az egésszel röpke félóra alatt, kiderül, hogy a felbontás, színmélység, gombok stb miatt a program használhatatlan.
Ez mind csak egy-két gombnyomás az Iphone-nal, és megy mint a karikacsapás, az egybites felhasználónak meg csak ennyire van szüksége, nem akar szenvedni, ahogy én szoktam az egyedi beállítások kiguberálásával a registry mélyéről.
De ez csak az én véleményem, tulajdonképpen iPhone-om sincs, de amikor kipróbáltam, akkor ez jött le nekem.

Hozzászóló 2010.02.12. 09:49:50

Egyébként pont itt kommenteltem nemrég, hogy én is felhőkben gondolkodom (és dolgozom is), bár nem úgy, ahogy az indexes cikk említi. A mi megoldásunk sokkal jobb lesz! :)
Lesz itt még gigabites net, nem is olyan sokára. Aztán hogy az milyen irányba viszi az informatikát, háát. Azt senki sem tudja még szvsz. Annak idején a betárcsázósnál még a youtubeot vagy a videofont se tudta elképzelni a legtöbb ember, ma hétköznapi dolognak számítanak.
A legnagyobb veszélyben az adataink vannak (úgy céges, mint privát), hiszen én se szívesen látom Nagytesó ölelő karjait, és a hirdetésorientált világban kincset érnek az olyanoknak, mint például a Google.
Ezért is lesz jobb a miénk, mert nekünk nem kell semmilyen adat a szolgáltatásunkhoz, nem lesznek kéretlen reklámok (sőt, spambiztosra van tervezve) és bízunk benne, hogy ez tetszeni fog az embereknek.
Aztán majd az idő igazolja, hogy kinek van igaza. Vagy a monopólium-lobbi :>

Sebastian Volker · http://prime.blog.hu/ 2010.02.12. 11:07:36

A poszt lényegében amellett tör lándzsát, hogy mivel úgy is elég nagy a tárhelyünk és nő, a fájlok mérete pedig valószínűleg nem fog sokat változni, ezért mindenkinek elfér otthon bármi. Van pár ellenvetésem, röviden, ha beindult a blogunk, ott majd hosszabban:

1: A cloudhoz elég egy nagyon kis teljesítményű gép is. Így ha kevés a hely, az adatokat tárolhatod a neten, ha kevés a kapacitás távoli gépekkel működtetheted a dolgaidat. Ugye nem kell mondanom hogy a fejlődő országokra ez igen pozitívan hat.

2: A felhőzéssel nem vagy géphez kötve. A honkongi sikátor netkávézójából és valamely New Yorki felhőkarcoló tetejéről és haverod gépével pont ugyanannyira tudsz működni, mint otthon. Ha a géped szétcsesződik, ott van a cloudban. Neten is rákereshetsz így a régebbi leveleidre is pl.

3: A Facebook egy másik dolog, bár az is cloudban működik, az emberek alapvetőebn nem tárolásra használják. A privát szférát meg be lehet állítani, elég gyakran perelnek a népek.

4: A félős nagyobb vállalatok szvsz majd saját hubokat fognak létrehozni egy google-s, egyebes programmal. Így ellenőrzés az övéké marad. Persze ez nincs ingyen, itt is sok a belefeccolt lóvé, de lényeges, hogy erről csak náluk tudunk beszélni, ugyanis csak itt van meg a kellő tőke hozzá. Mi majd "béreljük" és nézegetjük a gugli reklámait. A nagyon fontos adatokról pedig úgy is készül biztonsági másolat, ebben szerintem nem lesz változás

Röviden: a felhőzésé a jövő

Vörös BLORóka · http://fulke.blog.hu 2010.02.12. 11:45:22

Andor, az írásod nagyon szűklátókörű.
1. A cloud-nak sosem volt, és sosem lesz az a célja, hogy NE tarts helyileg semmit. A cloud csupán egy könnyen használható alternatíva a bonyolult és megbízhatatlan ingyenes tárhelyekre. Hallottál arról, hogy létezik offline módja a Gmail-nek? Vagy a Documentsnek? Vagy hogy a Calendar-t szinkronizálni lehet a legtöbb Symbian-os, Blackberry-s naptárral? A bejegyzésed arra utal, hogy nem.
2. A rendelkezésreállás kérdése is ott lóg a levegőben: miért bíznánk magunkat egy adatkábelre? Egyszer valaki azt mondta: "Többet ér egy idejében elküldött távirat, mint a Bell-féle telefonnal való minden próbálkozás." Ma miért is bízhatjuk magunkat mégis a vezetékes telefonhálózatra? Mert a technológia odáig fejlődött, hogy a rendelkezésreállás mára öt 9-es (0,99999). Amikor külföldre utazunk, akkor sem vacakolunk már a dobálgatós helyi telefonokkal, vagy levélírással, hiszen ott a mobil, ami pedig sokkal megbízhatatlanabb a hagyományos telefonrendszernél. Mindig voltak és mindig lesznek akik nem bíznak a fejlődésben, ám a technológia története megmutatta: amire igény van, az előbb utóbb lehetővé válik.
3. Az én cloud-felfogásom: van egy PC-m, amin tárolom az összes levelemet, párhuzamosan a Gmail fiókommal. Ha nem lenne véletlenül kapcsolatom, akkor meg tudom őket nézni. Ha viszont van, akkor nem kell pl a mobilom korlátos tárhelyét (bizony, nem mindenbe tudunk még terabyte-os winchestereket pakolni, bár az ssd technológia lassan lehetővé teszi majd ezt is) az email-ekre pazarolnom.

Összegezve: a távközlés a mai napokban felfoghatatlan sebességgel fejlődik. Gyakorlatilag a leghozzáértőbb szakemberek, a szakmában legjártasabb mérnökök sem tudják az összes párhuzamos fejlődést egyáltalán csak számon tartani, és azt, hogy 5-10 éven belül hogyan is fog kinézni a telekommunikáció általános modellje, meg sem tudják tippelni. De a cloud egy nagyon jó irány, amelyre nagyon könnyen ráépíthetőek kényelmes és kézhezálló alkalmazások, hiszen végülis ez az informatika célja - mindent egyszerűbbé tenni.

Talon Karrde · http://youtu.be/RNT_uICTe9M 2010.02.12. 12:12:18

@Sebastian Volker:
@Vörös BLORóka:
Mint paranojás rendszergazda és cégvezető, nincs az az Isten, hogy én BÁRMILYEN személyes és/vagy céges adatomat rábízzam egy KLÓD-ra. Ki tudja milyen geccó KLÓD-rendszergazda él majd vissza vele.

Sebastian Volker · http://prime.blog.hu/ 2010.02.12. 12:24:41

@Talon Karrde: Ez a te személyes (céges) szocproblémád. Ha nem szereted a spenótot nem kell megenned. Nincs már ott a mama, hogy letuszkolja a torkodon. Ettől még a cloud egy hasznos eszköz.

@Vörös BLORóka: Pláne.

Horváth Andor Márton · http://mitszabad.blog.hu 2010.02.12. 14:59:26

@Vörös BLORóka: Kedves BLOR, minden tiszteletem mellett, nem nagyon mondtál ellent annak, amit én írtam. Az indexes cikk legalábbis azt sugallja, hogy egyre cloudosabb lesz a világ. Én azt gondolom, hogy végül az általam is használt GMail+levelezőprogram-szerűre fog beállni a rendszer; ezt is írtam.

A lényeg, hogy hiába elég egy kisteljesítményű gép a cloudhoz, a gépeink egész aprók és hihetetlenül nagy teljesítményűek. Fölösleges a cloud mint elsődleges megoldás. A cloud szerintem a back-up lesz, hogy még ott is megnézhessem az e-mailemet, ahova a zsebben hordozható gépemet se vittem el. És ilyen esetben a rendelkezésre állás már nagyon megnő, ugyanis olyan hely, ahol egyik sem áll rendelkezésre, igen kevés lesz.

A jövőt szerintem a torrent inkább mutatja, mint a cloud. Szerintem az emberek az otthoni gépükön egyre több adatot tárolnak, és egyre több adatot lesznek képesek szolgáltatni és fogadni más gépektől. A cloud a telefonközpontok bekötésének csillag-szerkezetéhez hasonlít, az internet azonban ennél sokkal bonyolultabb, sokkal megbízhatóbb hálózat, ahogyan ezt te nálam jobban tudod. Nyilvánvaló, hogy a kettő ötvözete a megoldás. Ott, ahol _sok_ ember rengeteg adatának összegzésére van szükség, mint egy közösségi oldalon, nyilván a cloud a menő. Ahol viszont csak az én személyes cuccaim vannak, ott az alap mindig a személyi számítógép marad. De ismétlem, azt hiszem, nem igazán mondtál ellent nekem, így én is alapvetően egyetértek veled.

Vörös BLORóka · http://fulke.blog.hu 2010.02.12. 17:50:38

@Horváth Andor Márton: Valóban nem mondunk alapjaiban ellent, ám azzal nem értek még így sem egyet, hogy a jövő feltétlen úgy alakulna, ahogy gondolod. Az internet alapja, az IP egy nagyon gyenge mínőségű protokoll, az elterjedésének fő oka az volt, hogy sokkal olcsóbb volt, mint az alternatív megoldások. Bár volt sok próbálkozás, mégsem sikerült még odáig eljutni, hogy IP felett megfelelően megbízható kommunikációt tudjunk folytatni. A mai rendszer azért tud működni, és azért is fog még jó pár évig működni, mert az adatátviteli technológiák folyamatosan fejlődnek, ráadásul iszonyú ütemben. Egy olyan üvegszál, amin ma 10Gbit/sec adatátvitel lehetséges, fizikailag többszáz Tbit/sec-es sebességre képes, tehát akár 10000-szeres is lehet a sebesség. Ennek azonban ára van, és a jelátalakítók még távol állnak ettől a sebességtől.
Viszont valahol a mai informatika számomra egy kicsit hasonlít arra, amit az ember mindennel csinál: túlterjeszkedés. Lehet, hogy sokkal később, mint a kőolajkutak kiapadása, de egyszer bizony megálljt kell parancsolni az adatmennyiség exponenciális növekedésének.
Tehát ebben a vitában, ahol a tárhely a kőolaj, te vagy az, aki csakazért is megveszi a Hummert, miért ne, hiszen Te úgysem éled meg a kőolaj elfogyását, én pedig az a hülye, aki mégis biciklivel jár. A Google pedig aki olyan bicikliket gyárt, amik bár hasonlítanak arra, amit 20 éve biciklinek hívtunk, csak éppen sokszor nagyobb és gyorsabb. Az ük-ük-ük-ük-ük-ük-ük-ükunokáid szégyenkezve gondolnak majd rád.

@Talon Karrde:
Ez csak természetes. Viszont senki sem kér rá. Ami azonban tény: attól még, hogy nem használsz gmailt, meg egyéb google alkalmazásokat, téged ugyanolyan jól le lehet nyomozni az interneten. Csak erőforrások kellenek hozzá. Ha akarja, a Google így is megtalál, és kifoszt és minden olyan szörnyűséget megtesz, amit az ilyenek szoktak. Szóval tulajdonképp jobb, ha rettegésben éled az egész életed, mert ha a Google elkezd rád vadászni, akkor úgyis véged.
Addig meg tulajdonképp akár használhatod is a gmailt, az élet úgyis rövid.