Szokasomhoz hiven hanyagolni fogom a magyar belpolitikat, helyette terben es idoben fogunk utazni kicsit az angol-szasz vilag vadregenyes tajain...
King Kong (1933) - cinemaisdope.com
A tortenet 1933-ban kezdodik az Egyesult Allamokban, ahol mar negyedik eve kuzdenek a gazdasagi vilagvalsaggal (gyakorlatilag eredmeny nelkul). Egy ilyen turbulens kornyezetben szuletett meg a Glass-Steagall Act. A torveny egyik legfontosabb kovetkezmenye a depozit es a befektetesi bankok kozotti hatar meghuzasa volt. Elobbiek foleg a lakossag igenyeinek kielegitesevel foglalkoztak (folyoszamlak, takarek betetek, etc), mig utobbiak kotvenyekbe, vallalatokba fektetve termeltek profitot. 1933-at kovetoen az Amerikai Adofizeto csupan a depozit bankokert volt felelos, a befektetesi bankok nem csak a profitot, de a veszteseget is megtartottak maguknak.
Es akkor most ugorjunk az idoben 66 evet. 1999-et irunk, ez Bill Clinton hetedik eve a feherhazban es a Szovjetunio bukasat koveto optimizmus meg mindig erezhetoen jelen van a politikaban es a gazdasagban egyarant. A amerikai bankok 320 millio dollaros kampanyat kovetoen a kongresszus elsopro tobsege a Glass-Steagall Act ellen szavaz, igy a torvenyt eltorlik. A dontes meghozatalat talan befolyasolhatta az a teny is, hogy a '92-es es '96-os amerikai valasztasok alatt a bankok komoly osszeggel tamogattak Clinton demokrata kampanyat.
Hogy a valsag altal egyik legjobban sulytott orszag - Egyesult Kiralysag - helyzetet megertsuk, itt is erdemes szetnezni a kulonbozo tevekenyseget folytato bankok kozotti hatarvonal megszunese korul. Londonban jarunk epp, a '80-as evek elejen, Margaret Thatcher miniszterelnoksegenek korai eveiben. A kormany Milton Friedman elkepzeleseit probalja gyakorlatba ultetni. Az inflacio leszoritasanak erdekeben a penz kinalatat (bankjegyek, ermek, banki kolcsonok illetve takarek szamlak) probaljak szabalyozni, habar ezzel csunyan elbuknak. Az ok diohejban a kovetkezo volt: A kormanyok altalaban deficittel tervezik a koltsegveteseiket, a deficitet pedig kotvenyek eladasabol fedezik. Kik veszik meg a kotvenyeket? Foleg bankok es egyeb penzugyi intezetek. Ezeknek a bankoknak a portofilojaban a kotvenyek vagyontargykent (angolul: asset) szerepelnek es minel tobb ilyen vagyontarggyal rendelkezik egy bank, annal tobb penzt "gyarthat" kolcsonok kiadasaval. Roviden: A kormany nem kepes a gazdasagban jelenlevo penz merteket kozvetlenul szabalyozni. A toryk persze nem voltak hulyek es lattak a gazdasagpolitikajuk fogyatekossagat, igy a penz kinalata helyett a penz erteket szabalyoztak volna.
Mire ezt a dontest meghoztak, mar 1985-ot irunk, a Chancellor of the Exchequer (brit penzugyminiszter) pedig a konzervativ Nigel Lawson. A nevevel femjelzett penzugyi liberalizacio es reform sok-sok kovetkezmennyel jart. A kormany '85-ot kovetoen a jegybanki alapkamattal probalt jatszadozni, mikozben konnyebbe tettek a toke be- illetve kivandorlasat az orszagbol. A valtozasoknak volt egy nem kivant mellekhatasa is: A depozit (briteknel: Commercial) es a befektetesi (Merchant) bankok kozotti hatarvonal eltunt es az adofizetok penzebol szott biztonsagi halo folott megindult a brit bankok ket evtizednyi kaszinokapitalizmusa.
Mielott a tortenet tanulsagat levonnatok, azt le kell szogeznem, hogy a fent leirt esemenyek nem jelolhetoek meg a valsag okakent, viszont vitathatatlanul megnehezitette amerikai es brit (kozvetve pedig az osszes nyugati) allampolgar szazmillioinak eletet 2007 ota. Azt is erdemes atgondolni, hogy mig a britek meggyozodesbol hoztak meg egy rossz dontest, addig amerikai kollegaik foleg a donteseik penztarcajukra gyakorolt hatasaval voltak elfoglalva.
