Ez a vendégpost egy hatodéves, szigorló medikus írása.

Írásom célja, hogy röviden betekintést nyújtson az orvostanhallgatók és a rezidensek-szakorvosjelöltek jelenlegi helyzetébe. Ezen keresztül szeretném a kívülállóknak megmutatni, miért volt tüntetésünk, miért lesz még sok megnyilvánulásunk, miért hiányzik a középkorú orvosgeneráció Magyarországról és miért mennek el külföldre a fiatalok.

Általános orvosképzés

Ma Magyarországon csak úgy válhatsz orvossá, ha a négy itthoni egyetem egyikénelvégzed az általános orvosi képzést. Tévhit, hogy ha valaki orvosit végez, akkor rögtön mondjuk belgyógyász, vagy sebész lesz. Az általános orvosi diplomával hivatalosan még háziorvosnak sem lehet elmenni!

Maga a képzés 6 éves. De személyes tapasztalatom szerint egy évfolyam kb. 30%-a (ha nem több!) 7 év alatt végzi el. Nem csak bukások miatt, hanem az utolsó évet sokan végzik el 2 év alatt (van, aki ilyenkor egyéni, komoly kutatást végez, van aki külföldön tanul stb). Egyébként az utolsó évben tömbös gyakorlataink vannak, amikor felügyelet mellett orvosi feladatokat végzünk. A felügyelet persze nem azt jelenti, hogy fogják az ember kezét, hanem kiadják a munkát, elvégzed, referálsz róla. (Sokan ezt egyéves ingyen munkának tekintik. Van is benne valami, végülis sok helyen napi 8 órát kell dolgozni a gyakorlat alatt és egy fillér fizetést nem kap az ember.)

Szakorvosképzés

Ahhoz, hogy valaki szakorvos lehessen (sebész, szülész, gyermekgyógyász stb), 2 év rezidens-képzésen kell, hogy részt vegyen. Majd ezt követi a változó hosszúságú, de általában 3 éves szakorvos-jelölti képzés. Ezután lehet valaki szakorvos, ha leteszi a szakvizsgát. Azaz a diploma kézhezvétele után még 5 vagy 6 évet „tanul”, kötelező gyakorlatokra jár. De ezeken a gyakorlatokon is napi 8 órát dolgozik, mellette ügyelnie is kell, azaz orvosi munkát végez, bár szakorvosi ellenőrzéssel. Hivatalosan. A legtöbben szakorvos-jelöltként már a leszerződnek egy kórházzal, ahol a képzés mellett további ügyeletet vállalnak. Azaz egy átlag szakorvos-jelölt vagy rezidens heti 60 órát dolgozik. Ezért körülbelül 90 ezer forint nettó fizetést visz haza. (Csak összehasonlításként: nemrég volt a BKV sztrájk. Akkor megtudhattuk, hogy mennyit keres egy átlag buszvezető. Ha a nettó bérüket, és az étkezési utalványukat összeadjuk, kb. 160 ezer Ft fizetés jön ki. És arról még nem szóltam, hogy az egész család kap ingyen éves BKV bérletet.)

Az idén hatályba lépett „rezidens-rendelet” lényege

A 2010-ben végző fiatal orvosok szakképzésére új szabályok vonatkoznak (122/2009. kormányrendelet). Lényegében arról van szó, hogy vagy az állam, vagy egy adott kórház fizeti a fiatal orvos szakképzését. Ezért cserébe (a rezidens évek letelte után) 4 évet az adott intézményben kell dolgozni. Ez nem is hangzik rosszul. De jobban megnézve a rendeletet, az is kiderül, hogy ez 9-10 év „röghöz kötést” jelent. (Ezt a szót használja minden fiatal orvos, medikus a helyzet leírására.) Még ez sem lenne nagy baj. (Bár nem láttam még mérnököt, bölcsészt, biológust, akit a képzés, azaz az egyetem után az állam, vagy egy közintézmény kötelezett volna arra, hogy a képesítése megszerzése után 4 évig dolgozzon egy kijelölt helyen.) No de ha valaki mondjuk úgy dönt, hogy mégsem akar belgyógyász lenni, inkább elmegy szemésznek, vagy ne adj úristen inkább PhD fokozatot szerezne, vagy két gyereket szül, azaz megszakítja a képzését, melyet nem folytat 3 éven belül, akkor vissza kell fizetnie a képzés árát! Bizony itt súlyos milliókról beszélünk. Arról nem is beszélve, hogy ha dolgozol egy adott kórházban, de mondjuk nem tudsz beilleszkedni, nem tetszik a hely, akkor csak nagy nehézségek árán tudsz munkahelyet változtatni, országon belül, elvileg.

A rendelet további poénja, hogy csak 2010-ben végző orvosok léphetnek be a képzésbe. Tehát azok, akik mondjuk eddig PhD fokozatot szereztek, vagy szültek, betegek voltak, külföldi tanulmányúton voltak, vagy nem vették fel őket arra a képzésre, amit szerettek volna és mondjuk egy évet mentőztek, azok nem felvételizhetnek!

A rendelet talán egyetlen jó elképzelése, hogy a kórházak, illetve egy monitor bizottság kezébe teszi a rezidens-keretszámok javaslását. Eddig nem a tényleges igények szerint határozták meg, hogy adott évben hány szülész, fülész stb. helyet írnak ki. Idéntől (elvileg) az adott kórházaknak kellett (volna) pályáznia, a ténylegesen üres álláshelyek betöltése céljából rezidens helyekre. Természetesen nincs minden osztály minden szükséges gyakorlat oktatására felkészülve, így a rezidensüket el kell(ene) engedniük akkreditált oktatókórházakba. Ezzel lehetett volna a frissen végzett orvosokat a hiányszakmákba, illetve olyan kórházakba terelni, ahol nincs elég szakorvos. Arról nem is beszélve, hogy már az egyetem elvégzése után biztos állást szerezhet mindenki, aki szakorvosképzésben kezd tanulni. (Eddig aki elvégezte az első két évet, annak utána kellett állást keresnie.)

A rendelet eddigi alkalmazása, ld. kórházak pályázási kedvetlensége

De mi történt eddig? A Semmelweis Egyetem (SE) régiójában az Egészségügyi Minisztérium 715(!) rezidens-helyet támogatna, ha megpályáznák az adott intézmények. (Ebből egy bizonyos számot az állam, a másik részét a képző-befogadó kórházak finanszíroznának.) Ez egyébként egy hihetetlen nagy szám, ha megnézzük, hogy a SE-n kb. 300-an végzünk évente, illetve eddig kb. 300 helyet hirdettek meg. Nagyon szoros versenyek alakultak ki minden évben. Mintha újra kéne felvételizni az egyetemre. Mi történt? Ebben a régióban – hivatalosan eddig nem megerősítve – 199 helyet pályáztak meg a kórházak. Ebből 90-et Budapesten. Tehát látható, hogy a kórházak nem pályáztak! Garantált, hogy egy csomó friss diplomás orvos nem fog munkát kapni. Ennél nagyobb pazarlás nehezen képzelhető el, főleg, hogy az egész rendelet kitalálása arra ment ki, hogy a magyar orvosok ne mehessenek el külföldre (ld. „röghöz kötés”).

A rendelet hatása - eddigi és leendő tiltakozó akciók, bojkott, elvándorlás, pályaelhagyás

Ez ellen a rendelet ellen több megmozdulás is volt, köztük egy ominózus performansz is.

Annak ellenére, hogy mi a rendelet ellen akartunk tiltakozni, hála a mindenható médiának (és szerintem másoknak is) a kedves kívülálló annyit tudhatott meg, hogy a taknyos kis dokik több fizetést akarnak. Ez csak részben igaz.

Nemrég újra mozgolódás indult az egyetemen. Bojkottálni szeretné az évfolyamom a rezidens-rendeletet. Aláírásgyűjtés indult, hogy nem írjuk alá a szerződést, mi ilyen feltételekkel nem lépünk be a képzésbe. Alig 1000 fiatal próbál tenni valamit a saját érdekében.

Úgy érzem, senkit nem érdekel, mi lesz itt 5 év múlva. A kórházak kihátráltak mögülünk, mert nem pályáztak rezidens-helyeket. Pedig mindenki sír, hogy nincs elég szakorvos, aki van, az is öreg, vagy alig tud magyarul. Az Orvosi Kamarát sem nagyon látom segíteni. A Magyar Rezidens Szövetség próbálkozik, minden tiszteletem az övék, hisz a mi érdekünkben cselekszenek, az más kérdés, hogy én magam sem vagyok híve a tiltakozásoknak, inkább a tárgyalóasztalokban hiszek. De ki tudja, hogy a háttérben mi történt már.

Jelenleg a választásokra koncentrál mindenki: a nyugdíjakra, a munkanélküliségre, GDP-re, regisztrációs jegyre. Senkit nem érdekel, hogy 1000 fiatal orvossal mi lesz, pedig 10 év múlva rajtunk múlna a magyarok egészsége. 10 év múlva nekünk kéne a magyar egészségügyet a hátunkon cipelnünk. Nekünk kéne a friss diplomás orvosokat beavatni az addigra kitanult szakmánk fortélyaiba. Nekünk kéne az addigra öreg Gyurcsány, Bajnai, Orbán magas vérnyomását kezelni… De mi nem sokan leszünk itt. A többség külföldre fog menni. Ott sem Kánaán az egészségügy, de mindenképpen jobb a fizetés, nagyobb a megbecsülés és sokkal nagyobb esélye van az embernek olyan szakterületen elhelyezkednie, ami tényleg érdekli.

Akik itthon maradnak, azok között sokan mennek majd paramedicinális területekre, pl. gyógyszercégekbe, autósiskolákhoz. Aki meg itthon orvosként fog dolgozni, az keres (eleinte) 90 ezret, heti 60 óra munka után, olyan körülmények között, hogy nincs kötszer, gyógyszer, lepedő, nem működik ez, nem működik amaz. Az a legritkább, ha működik valami. Emellé jönnek az egyre gyakoribb műhibaperek is.

Mind tudjuk, hogy lehetetlen milliós fizetéseket kapnunk. De nekünk reális elvárásaink vannak. Mindenki szeretne heti 40 órát dolgozni és annyi fizetést kapni, hogy egy állás fizetéséből megélhessen. Azt sokan elfelejtik, hogy míg egy kőműves 18-19 évesen kereső lesz, addig egy orvos legjobb esetben 25 évesen kezdi meg kereső éveit.
A kormány ezzel a rendelettel azt akarta elérni, hogy ne húzza le az orvosképzésre költött milliókat a wc-n. Ehhez képest a rendelettel még több fiatal orvost űz el a pályáról. Évente körülbelül 6 milliárd forintot költ az állam az államilag finanszírzott orvosokra. (kb 1 millió fejenként és kb 1000 orvostanhallgató van évfolyamonként) Ez nem egy nagy spórolás, ha minden egyes elűzött orvos itthoni képzése 6 millióba került.

FB