A poszt egy hatrészes sorozat második darabja, a folytatás pénteken jelenik meg. Az előző rész a Fideszről szólt.

Az ötlet a következő. Fogom az öt, érdemi országos listát állított pártot, és programjukat két alapvető üzenetre csupaszítom: egy tartalmira és egy hitelességire. Ezek alapján érvelek amellett, hogy miért érdemes rá szavazni, és miért nem. Aztán a hatodik részben ismertetem a saját álláspontomat.
Mire jó ez? Kötve hiszem, hogy tömegek olvasták mind az öt párt programját, és azok pontjainak összevetése után döntenek, hogy hova ikszeljenek. Maradjunk ezért annál, ami a plakátokról, a vezetők beszédeiből, a kampányszlogenekből sugárzik. A pártok üzeneteit természetesen többen máshogy dekódolják, mint én: nem tagadom, hogy az érvelés szubjektív lesz. De hátha sokan fogják úgy érezni, hogy ők is így értik, amit a pártok mondanak.
A pártokat ábécérendben vizsgálom: Fidesz, Jobbik, LMP, MDF, MSZP.

A Jobbik üzenetei
Tartalom: Akkor is van cigánybűnözés
Hitelesség: Tiszta kezek

Miért szavaznék a Jobbikra?
Mert megszünteti a cigánybűnözést.
A hivatalos bűnügyi statisztikák szerint nem romlik a helyzet Magyarországon, de ez két szempontból sem tűnik hitelesnek. Egyrészt a rendőrség 2006 óta annyira lejáratta magát, hogy egy szavát se lehet hinni. Másrészt  általános tapasztalat, ahogy igyekszik lebeszélni a sértettet a feljelentésről, ami aztán meg sem jelenik a statisztikában. A közhangulat egyértelműen romló közbiztonságot érzékel, ráadásként pedig azt, hogy az állam magára hagyta polgárait.
A bűnözés bizonyos formái sokak szerint jellemzőbbek a kelet-magyarországi, illetve a kisebb településekre, és még inkább jellemzőek a cigány kisebbségre. Bár hivatalos statisztikát tilos készíteni, minden szakmabeli úgy látja, hogy bizonyos bűncselekményeknél a cigányok jelentősen felülreprezentáltak.
Az elmúlt nyolc évben uralkodónak tűnő liberális közbeszéd viszont elutasítja a cigány etnikum és a bűnözés problémájának összekapcsolását. Rasszistának bélyegzi a problémára rámutató, vagy megoldást kínáló szereplőket, így a Jobbikot is.
Pedig a törvények szigorításával, a rendvédelem erősítésével, a segélyek munkához és iskolalátogatáshoz kötésével, etnikai nyilvántartással a probléma kezelhető lehetne. A bűnözés letörése, illetve a munkához és iskolához szoktatás a cigány kisebbség érdeke is.

Mert megszüntetik a korrupciót.
A Jobbik új erő, nem hogy kormányon, de még a parlamentben sem volt. Nincsenek múltbéli zűrös ügyei, ártatlan a rendszerváltás óta eltelt korszak panamáiban. És következetesen ígéri, hogy felszámolja a korrupciót, ezzel egyrészt rengeteg pénzt takarít meg nekünk, másrészt a közerkölcsök helyreállításával élhetőbbé teszi az országot. Szigorúan elszámoltatja az eddig hatalmon levőket, és ezalatt nem csak a legutóbbi kormányt érti, hanem az egész lejáratódott politikai elitet.
Ez az elit persze nem csak sikkasztásaival járatta le magát, hanem cselekvőképtelenségével is. A felszíni szópárbajok sokszor csak a háttéregyeztetések leplezésére szolgáltak (pl. legutóbbi rádiófrekvencia-osztogatás). A Jobbik ennek is véget akar vetni: tetterős kormányzópárt vagy kritikus ellenzék lesz.
A Jobbik valódi közösségi élményt nyújt. Nem csak párt, hanem egész szubkultúra, amely paramilitáris szervezettől kezdve honlapokig mindennel rendelkezik.

Miért nem szavaznék a Jobbikra?
Mert nincs cigánybűnözés.
A Jobbik nem megoldás a legsúlyosabb társadalmi problémánkra, hanem a feszültséget tovább szító erő. A bűnözés nem etnikum-specifikus. Bizonyos elkövetési módok köthetők társadalmi csoportokhoz, így értelemszerűen a szegény falvak tolvajlásai, vagy a városi gettók utcai erőszaka fokozottan van jelen a cigányság életében, hiszen ők alkotják ezeknek a közösségeknek a jelentős részét. De ennek a bűnözésnek az áldozata is elsősorban a cigányság: ők alkotják a börtöntársadalom jelentős hányadát is.
A bűnözés, vagy általában a társadalmi hátrányok etnicizálása éppen hogy elkenése a problémának. Bűnbakot kreál, ami tovább nehezíti az így is nehéz integrációt, és felmenti a többségi társadalmat a felelősség alól.
Az erőszakkal fenyegetés pedig a legjobb út az erőszak eszkalálódása felé. Nincs olyan párt, amelyik ne a munkában és az iskolában látná a felemelkedés útját. A Jobbik tapasztalatlansága és arroganciája csak rontaná a halvány reményeket.

Mert az újdonság lejárt szavatosságú.
A Jobbik új és tiszta erő mivolta jórészt illúzió. Már most sorra derül ki képviselőjelöltjeiről, hogy épp olyanok, mint bármely másik párté. Talán ennél is fontosabb, hogy a Jobbik finanszírozását épp oly sűrű homály fedi, mint a többiekét. Magyarul: nem tudjuk, honnan jön a pénz, és mit fog kérni érte az, aki adta.
A Jobbik hirtelen nőtt nagyra, a káderhiányt ugyanúgy megszenvedi most, mint a többi párt a rendszerváltás idején. Így aztán a politikusainak java egyáltalán nem új ember, hanem volt MIÉP-es, MDF-es vagy Fideszes. Ez még nem baj önmagában, de azt mutatja, hogy az eddig is jelenlévő radikalizmus öltött új ruhát, nem pedig új üstökös bukkant fel.
Végül a Jobbik mondandója sem új: a gazdaságról, jóléti rendszerről, nemzeti kérdésekről ugyanazt mondja, amit a „harmadik utas népi” formációk húsz éve (keleti piac, mezőgazdaság, antiglobalizáció, ingyenes minden stb.). Új csak a cigánybűnözés, de ezt a csontot már fenn lerágtuk.

Kolbenheyer kommentpolitikája