Nos, calammal már vagy másfél hónapja azon vitatkozunk, hogy vége-e már a szabadságnak, vagy nincs-e vége. Az ő véleménye: már vége van - az enyém: nem, de rohamosan nő annak a veszélye, hogy belátható időn belül vége lesz. Azt hiszem, az én állításom jobban fedi a valóságot, ám még az én optimizmusom sem képes pozitív jövőképet vázolni a kormány intézkedései nyomán. És ugye, ami másfél hónapja még lehetséges jövő volt, az, miután a kormány nem változtatott a módszerein, egyre biztosabb, és egyre jelenebb lesz.
Az Országgyűlés ezidáig a kormány minden döntését jóváhagyta. A médiatörvény-tervezet folyamatosan bővül, finomodik, és jövő héten az akkor érvényes változatot valószínűleg elfogadja a magyar parlament. Már csak azért is, mert a törvénytervezet módosításait is megszavazza. Jelen esetben egy neonáci ideológiát követő párt, a Jobbik módosító javaslatát.
Épp kissé fellélegezhettünk volna, hogy a törvényhozás alá rendelt Médiatanács mégsem ítélhet kötelező, azonnali, milliós nagyságrendű bírság befizetésére sajtótermékeket - ugyanis ezt a bíróság ténylegesen felülbírálhatja az egyik új módosítás értelmében. Természetesen a bírság-kiszabást továbbra is a kétharmados kormánypárti többségű törvényhozás végezné, de ezen a ponton legalább nem volna teljesen összemosva a három hatalmi ág.
Viszont a bíróságnak a hatályos törvények alapján kell ítélnie. A hatályos törvények várhatóan a jövő héttől gyökeresen megváltoznak. Amennyiben a törvényt a mai módosítással együtt fogadják el, elő kell vennünk nemzetünk első demokratikus irányú dokumentumát, a tizenkét pontot tartalmazó röplapot Landerer nyomdájából. Íme az első pont, Orbán Viktor miniszterelnök figyelmébe:
1. Kivánjuk a' sajtó szabadságát, censura eltörlését.
