Gulyás Márton vendégposztja.
Hornyák Terézia (50) hejőszalontai lakost március 23-ára virradóan holtan találták saját házában. A megyei rendőrség két férfit és egy nőt azonnal letartóztatott, közülök egy férfi még most is előzetes letartóztatásban van, emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt. A Jobbik borsodi szervezete március 30-án Miskolcon sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a „magyargyilkolás” miatt, április 2-án Hejőszalontára felvonulást szerveznek a „cigányterror ellen”. Ezt követően kezdtek el szervezkedni az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, az Egymillióan a Sajtószabadságért tagjai, illetve roma polgárjogi aktivisták és más civilek, hogy élőlánccal vegyék körbe Hejőszalonta cigánysorát, a Jobbikos bevonulás ellen tiltakozva.
***
Szombat délután a Blaha Lujza téren gyülekeznek a civil tüntetők. Rövid eligazítást követően nagyjából 8 autóval indulunk meg a borsodi kisfalu irányába. Már Pesten kiderül, hogy a rendőrség nem engedélyezte az élőlánc kialakítását, mivel nem tudnák biztosítani a láncot alkotók testi épségét. Így a civil tüntetők a cigánysor végénél gyülekezhetnek, ahol a Jobbikus körmenet elvonulni tervez – ezt már a helyszínen tudjuk meg, attól a rendőrtől aki a faluba megérkezésünkkor elmagyarázza a nap további menetét. Rendőri felvezetéssel érkezünk meg a cigánysorra, ahol örömmel fogadnak az utca lakói. A civil sereg gyakorlatilag karanténba kerül: a cigánysor két végét a nagy erőkkel felvonult rendőrség zárta le kordonokkal. A Jobbikosok a helyi futball pályát kapták meg helyszínként, ami légvonalban 100 méterre lehet a sortól, bár onnét szabad szemmel nem lehet látni a szélsőjobbos tömeget. „A Józsi jó ember, mindent megtett azért, hogy ezek ide ne jöjjenek. De mit tehet, ha a törvény azokat védi? Mikor ideértek a rendőrök március 30-án, akkorra már kész tényként közölték, hogy ez lesz. Mi annyit tudtunk tenni, hogy szesztilalmat vezettünk be: megkértük a boltost, hogy ma ne nyisson ki, nehogy az a néhány bajkeverő a faluból leigya magát” – mondja egy képviselőtestületi tag. Ezt követően Balogh Józsefné, a Hejőszalontai Hátrányos Helyzetűek Egyesületének elnöke kalauzol minket. Mint elmondja, tegnap temették az idős hölgyet, akinek két felnőttkorú gyermeke most szülő nélkül maradt. Részükre szervezett gyűjtést az egyesület, amit a temetést követően oda is adtak Teri néni lányának – 56.500 Forintot. „Nem is értem én ezt a cirkuszt, akik elkövették még csak nem is voltak szalontaiak” – mondja. „Két-három hónapja, ha itt éltek ezek” – ezt már Nótár Zoltán, a helyi kissebbségi önkormányzat alelnöke mondja. „Ketten laktak Teri néninél, aztán azok hívták be a Roli rokonját, aki megölte a nénit. A kettőt kiengedték, azóta nem láttuk őket” Budai Roland a cigánysoron lakik, egy közeli rokona kérte tőle, hogy hadd lakjon nála egy ideig, de ő nem engedett a kérésének, így a rokon Hornyák Terézia albérlőinél húzta meg magát. Egyik este aztán máig tisztázatlan körülmények között vita kerekedett a házban, és másnapra Teri nénit holtan találták. „Engem azóta leköpnek, a gyermekeimet megszólják az utcán. Most is inkább elküldtem őket apósomékhoz, ne kelljen itt lenniük. Én elhajtottam azt a gazembert, nekem közöm nem volt hozzá, mit tehetek én erről?” – kérdezi Budai Horváth Aladárt, aki együttérzéséről biztosítja a négy gyermekes családapát, és nyugalomra inti. Horváthon kívül cigányjogi aktivistaként Daróczi Ágnes és lánya, Bársony Kata is feltűnik a tömegben. „Nem újságírók vagytok, ugye? Akkor a jelszó az lesz, hogy békességet, jogállamot, nácimentes Magyarországot”. – mondja Daróczi, miközben körbejárja a civilek tömegét a beszéde előtt. Az első felszólaló a már idézett Nótár Zoltán, aki meghatottan köszöni meg a jelenlévőknek, hogy eljöttek. „Ma reggel még úgy keltem fel, hogy itt ma háborúzni kell. De Ti meggyőztetek arról, hogy békében is élhetünk.” – ismétli el többször is a beszéde alatt. Őt Daróczi követi az alkalmi pulpituson, aki szenvedélyes hangú beszédében megálljt parancsol a faji alapú megkülönböztetésnek, miközben saját szégyenének mondja azt, hogy évszázadokkal ezelőtti helyzetéhez képest „a cigányság mára idáig jutott. Ma gyermekeinknek nem apáiktól kell a tudást megszerezniük, hanem az iskolapadokban. A Gutenberg galaxisba és a számítógépek világába kell végre bevezetnünk őket”. Felszólalását nagy tetszés fogadja. Nem sokkal a Jobbikosok felvonulása előtt, megérkezik a falu polgármestere, Anderkó József. Köszönetét fejezi ki a megjelenteknek, és sajnálkozik a kialakult helyzet miatt. A Jobbikosok megindulása miatt hirtelen félbe kell hagynia a beszédét, de előtte még gyorsan arra kéri a jelenlévőket – „ne kiabáljunk nekik semmit”. Ennek ellenére Horváth Aladár – miután a jelenlévők elénekelték a Himnuszt miközben a telep bejáratánál elvonultak a Jobbikos szimpatizánsok – „nácik haza” felkiáltással töri meg a csöndet. Többen rögtön átveszik a rigmust, és rövidesen kisebb csoportokban többen is nácizásba kezdenek. „Nem kellett volna ez. Olyan méltóságteljes volt az a csönd a Himnusz után, a Jobbikosok is elnémultak, erre mi nem tudtunk uralkodni magunkon és bohócot csináltunk magunkból” – mondja később egy középkorú helyi cigány fiatalember. Eközben Baloghné feldúltan szólítja meg a polgármestert, hogy a helyi asszonyok aláírásgyűjtésbe fogtak az óvónő ellen, akit ott láttak a felvonulók között. „Hogy adjuk be ezek után a gyerekeinket ehhez? Hogy gondolta ezt a Detti? Ott vonult a gyerekek előtt, akikkel hétfő reggel találkozni fog!”. A polgármester is ideges, mint mondja, lefilmezte, hogy a Jobbikosok lopták az áramot a rendezvényükhöz. „Volt képük azt mondani, hogy hoztak aggregátort, de közben meg saját szememmel láttam, hogy rákötötték a cuccaikat a hálózatra. A kocsmáros kinyitotta nekik az öltözőt, és ott megbuherálták a hálózatot.” Később még tudunk néhány mondatot váltani a polgármesterrel személyesen is. A falut békésnek írja le, ahol nem voltak etnikai feszültségek. „Még a Teri néniért tartott virrasztáskor is szépen egymás mellett állt cigány és magyar. És akkor azzal jönnek, hogy itt cigányterror lenne?! Menjenek már, aki ismeri Hejőszalontát az ilyet nem állíthat.” A rendőrség végig szakszerűen, és a lehetőségeikhez képest empatikusan kezelte a helyzetet. Miután az utolsó Jobbikos autó is elvonult Helyőszalontáról, megkezdték a civilek kivezetését a faluból. Rendőri felvezetéssel nagyjából kilencig az összes vendég elhagyta a magára maradt falut. Most csönd van.