Ez a bejegyzés egy cikksorozat első része. A teljes sorozat ide kattintva érhető el.
A következő rész pedig itt található.
December 27-én Izrael nagyszabású támadássorozatot indított a Gázai-övezetet irányító Hamasz terrorszervezet ellen. Az ismétlődő légicsapások és a szombat este elkezdődött szárazföldi offenzíva során egyelőre legalább 435 palesztin meghalt, 2 285-an pedig megsebesültek. Annak ellenére, hogy az ENSZ becslése szerint a halálos áldozatok 75%-a a Hamasz katonai szárnyához tartozott, a terroristák továbbra is képesek folytatni a rakétatámadásokat Izrael ellen. Az utóbbi időkben egyébként egy kicsit fejlettebb technológiát használtak, amivel messzebbre és pontosabban tudtak lőni, és így 4 halottat és 59 sebesültet tudtak okozni az izraeliek (és a vendégmunkások) soraiban. A terroristák tárcserére használták a fegyverszünetet. Ám a még így is rettentő visszamaradott műszaki színvonal nem magyarázza az izraeliekénál körülbelül százszor alacsonyabb emberölési statisztikát, ahogyan a korábban már szinte megszokott rövidhatótávolságú rakéták sem indokolják önmagukban a Hamasz teljes megsemmisítésére irányuló inváziót. Nem magyarázhatóak tovább a történtek az eddigi érvekkel. A Gázai-övezet 2005-ös kiürítése óta több dolog megváltozott.
A Hamasz alapvető célja
Izrael elpusztítása. Ha fegyverszünetet köt a zsidó állammal, akkor sem változtatja meg a célját. Izraelnek tehát csak abban az esetben érdeke a tűzszünetet fenntartani, ha az több előnyt biztosít neki, mint a Hamasznak. Logikus, hogy miután a fegyverszünetet a Hamasz alagútrendszerek kiépítésével töltötte, és annak lejártakor nyomban újrakezdte a rakétatámadásokat, Izrael ezúttal túllépett a szokásos elzárjuk-a-gázt-játékon. Ugyanis rájött, hogy ez a módszer csak demokráciák között működhet (Oroszország-Ukrajna 2006, 2009), ahol nem kell tartani komolyabb iráni fegyverarzenál bevetésétől (egyelőre).
Másrészt viszont miután a Hamasz folyamatosan tanújelét adja szándékai komolyságának – azaz minden erejével Izrael elpusztításán dolgozik, és a tűzszünetet fejlettebb rakétatechnológia telepítésére használta fel –, Izrael részéről valóban védekezésnek tekinthető a Hamasz elpusztítására irányuló hadművelet. A különbség a két fél között ugyanis az, hogy az egyik egy államot akar megsemmisíteni, és a saját uralmát erőltetni az ott élőkre, a másik viszont egy terrorszervezetet akar megsemmisíteni, és a helyére autonóm palesztin nemzetállamot képzel el. Az egyik fél neve „Iszlám Ellenállási Mozgalom”, a másiké „Izraeli Védelmi Minisztérium”. Az egyik fél „palesztin holokauszt”-ról beszél, a másik terrorizmusról.
(Érdekes, hogy a Le Monde a gázai eseményekről szólva a „terrorista” szót rakja idézőjelbe, és „palesztin ellenállás”-ként utal a Hamaszra, ezúttal idézőjelek nélkül. Jóval objektívabbnak tűnik a hírhedten Bush-párti CNN: az utóbbi ugyanis az „ellenállás”-t rakja idézőjelbe, és a Hamaszt saját jogon is meri terroristának nevezni.)
Nincs igaza a Le Monde-nak,
mikor nem foglalkozik annyit a Hamasz elleni harc eredményeivel, és inkább a civil áldozatokra és a vallási és kulturális intézményrendszer lerombolására helyezi a hangsúlyt. A vallási és kulturális intézmények álcázott fegyverraktárak és kiképzőközpontok. Az izraeli kormány többször hangsúlyozta, hogy a támadásnak természetesen nem célpontja a civil lakosság. Ugyanakkor a Gázai-övezet a Föld egyik legsűrűbben lakott területe. Ezért van az, hogy hiába tud az izraeli légierő pontosan becélozni akár egy kéménybe is egy gázai épületben, a szomszédos épületek is mind legalábbis súlyosan megrongálódnak a robbanástól, és ezért van olyan sok civil áldozat.
Annak is van magyarázata, hogy miért ilyen kevés az izraeli civil áldozat, noha a Hamaszról nem mondható el, hogy minimalizálni próbálná a számukat. A Gázai-övezetet ugyanis körbeveszi egy radaros rakétafigyelő rendszer és rengeteg megafon, amely akár a puszta közepén is húsz másodperccel előre jelzi, ha rakéta fog becsapódni a környéken. Ilyenkor a lakosság behúzódik az óvóhelyekre és egyéb védelmet nyújtó helyekre. Így a rakéták elsősorban anyagi kárt okoznak – azt gyakorlatilag mindig –, és az izraeliek legtöbbször megmenekülnek, cserébe azért, hogy egész nap figyelnek, nem hangzik-e fel a rakétajelzés.
Várható volt a szárazföldi támadás –
calam kollégám szerint az is várható volt, hogy nem péntek este fogják indítani –, hiszen Izrael tényleg csökkenteni akarja az ártatlan áldozatok számát. Most a terv szerint bemennek a csapatok, és megpróbálják egyenként leszedni a terroristákat. Aztán a Fatah megkapja a hatalmat, amíg rend nem lesz – Ehud Olmert, a korrupt miniszterelnök már szeptemberben tett egy ilyen értelmű ajánlatot Mahmud Abbász palesztin elnöknek.
Tüntetések, ENSZ BT
Persze ezt sokan nem szeretnék. Nyugat-Európától Kuvaitig tízezrek viselik szívükön a Hamasz sorsát. A térséghez legközelebbi demokráciában, Törökországban is így van ez – a Le Monde egyébként az isztambuli tüntetést említi az arab világ ékes példájaként, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a törökök nem arabok.
Mások meg támogatják Izraelt, így például az Európai Unió soros elnökségét adó cseh kormány is. Ma hajnalban Mahmud Abbász követelése nyomán összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Az nem kérdés, hogy a palesztin elnöknek muszáj volt agressziónak tekinteni az őt politikailag segíteni hivatott hadműveletet. Könnyen lehet, hogy hamarosan elnökválasztásra kerül sor a palesztin területeken, és Abbászt már így is Amerika-barátnak bélyegezték. A kérdés: az elítélő határozatot az Egyesült Államok meg fogja-e vétózni? Az ENSZ BT amúgy egyszer már felszólította a feleket a fegyveres támadások felfüggesztésére, valószínűleg ezúttal is ez lesz az eredmény. Az USA eddigi külpolitikájával mindenesetre ellentétes volna átengedni bármilyen Izraelt egyoldalúan elmarasztaló határozatot.
Mi állhat még az önálló Palesztina megalakulásának útjába? Az izraeli választások, a palesztin választások, Jeruzsálem kérdése, a Hezbollah és egy sor más dolog is.
Lehetséges, hogy a Hamasz már nem.
Néhány hírcsatorna:
http://news.bbc.co.uk/2/hi/middle_east/7809959.stm
http://edition.cnn.com/2009/WORLD/meast/01/03/israel.gaza/index.html