Egy korábbi cikk megvitatásánál felmerült a kérdés: miért mondjuk, hogy a Hamasz terrorszervezet? A kérdés persze nem volt komoly: törzskommentelőink tisztában vannak azzal, hogy mi biztosak vagyunk benne, hogy helyesen ítéljük meg a Hamaszt ebből a szempontból. Sőt - egy ízben a Jobbik és a Hamasz közötti párhuzamokat is említettem. Nem is véletlenül.
A nemzetközi "terror" a nagy francia forradalmat követő "jakobinus terror" fogalmából ered. Maga a szó félelmet jelent. És bár mostanában igen gyakran olvassuk ezt a szót, a félelem fogalma még most is meghatározó a terrorizmus tanulmányozásánál.
A terrorizmus félelemkeltéssel kíván elérni célokat. A célok lehetnek pénzügyi vagy politikai természetűek. Az első csoportba a váltságdíjat követelő túszejtők tartoznak, a másodikba pedig mindenki más - az ideológiai alapon cselekvőktől a "szabadságharcosokig".
A félelemkeltés az első csoportban egészen egyértelmű. A túszejtő brutalitásától tart az, akitől váltságdíjat követelnek. A második csoport sokkal bonyolultabb módszereket ismer. Itt van például a Jobbik. A "Magyar Gárda" nem vert meg senkit. Rendőröket egyszer megpróbált, de az sem sikerült. A "Gárda" csupán felvonulgatott itt-ott. A fővárosban néhány idősnek eszébe juttatta a nyilaskeresztesek uralmát, vidéken pedig egy reguláris kinézetű, cigányokkal szemben "nem elnéző" hadsereg képét mutatta. Ám ettől nem csak a zsidókban és cigányokban - részben Auschwitz-túlélőkben - nőtt meg a félelem.
A felvonulgatást meg kellett indokolni: erre alkalmas volt a "cigánybűnözés" és a "nemzethalál" két remek fogalma. Márpedig igen sokan tartunk a bűnözés minden új válfajáról, a nemzet pedig még többünknek fontos. A korrupt és követendő irányt soha nem mutató magyar parlamenti élet mellett nem volt nehéz elérni, hogy sokan megkérdőjelezzék biztonságukat, nemzeti értékeik védelmét. Elkezdtek félni attól, hogy talán valami alapvetően romlik el körülöttük. Ezt persze nem kizárólag a "Gárda" érte el, de kétségtelen, hogy nagy hatása lehetett. Amellett, hogy mindenhol a bizonytalanság-érzetet erősítette, a szilárdság alternatívájával kecsegtette a "magyarokat". Amíg be nem tiltották. A szervezet feloszlatásának indoka pedig pontosan a félelemkeltés volt.
A Jobbik - mint politikai szárny - megmaradt, és ha kormányzásra nem is, de a kormányzás megnehezítésére készül. Amikor a Jobbik bekerül az Országgyűlésbe - hiszen valószínűleg bekerül -, akkor a magyar parlamenti politika szókészletébe belekerül a cionizmusról, idegen földvásárlókról, cigánybűnözésről, csendőrségről való beszéd. Nem mondok párbeszédet, mert bízom a jelenlegi parlamenti pártok demokratikus elkötelezettségében - még ha ez a legtöbbször alá is van rendelve a hatalom- és pénzsóvárságnak.
A Hamasz azért lő ki számottevő harcérték nélküli rakétákat Izraelre, hogy a környéken élők ne érezzék magukat teljes biztonságban. Azért vegyíti saját militáns terroristáit civilek közé, hogy a civileket is lője Izrael, mikor terroristákat akar lőni. Ezen egyrészt a nyugati közvélemény felháborodik, másrészt a gázai civilek is felháborodnak, hiszen őket lövi Izrael. Mit érdekli őket, hogy az izraeli hadsereg nem rájuk céloz, hanem a terroristákra: az ember nem érzi, hogy a mellette állóra céloztak, ha az egész ház ráomlik a bombától.
A fentiek miatt a közvélemény hajlamos azt hinni, hogy az egésznek Izrael az oka. Hiszen a palesztinok milyen kevés halálesetet okoztak az elmúlt években, és a tavaly szilveszteri gázai háború milyen rengeteg civil áldozattal járt! De tévednek. A gépkocsis robbantásokat is a Hamasz szervezi. Ha Izrael politikája nem volna elég kemény, a Hamasz átjutna Ciszjordániába, és onnan is kiűzné a politikai párttá átalakult Fatahot, mint a Gázai-övezetből. A Hamasz politikája Izrael legkisebb hibáját, gyengeségét is felerősíti. Ha egy határt nem tudnak elég alaposan őrizni, rögtön alagutakon keresztül csempészik be a rakétákat a Gázai-övezetbe. Ha a hadsereg megtorpan a Hamasz teljes megsemmisítése előtt, mint egy éve tette, akkor győzelem nélkül kellett meghalnia többezer civilnek. De ha kivívták volna a győzelmet, akkor még kétszer ennyi ártatlan áldozat lett volna. A cél, hogy bármerre lépjen is Izrael, akadályba ütközzön.
Ez persze nem kisebbíti Izrael hibáit. De például a civil áldozatok halálát nem a saját polgárait védő Izrael, hanem az iskolákat és mecseteket fegyverraktárnak használó Hamasz számlájára kell írni. A fegyvereket, melyeket a Hamasz használ, pedig Irán számlájára. Azt pedig, hogy a fegyverek eljutnak a Gázai-övezetbe, Szaúd-Arábia és Egyiptom nézi tétlenül.
És itt van nekünk a Jobbik, a maga iráni kapcsolataival; itt van nekünk Vona Gábor, aki az iráni Forradalmi Gárdát akarja Magyarországra importálni.Irán Izrael legnagyobb ellensége, de nem csak Izraelé. Irán iszlámista ország. Náluk nincs olyan könnyű élete a nőknek, zsidóknak, melegeknek, demokratáknak, utazni, menekülni vágyóknak, mint itthon. Ha itt lett volna a Forradalmi Gárda 2006-ban, és felügyelte volna a rendet az utcán, nem hiszem, hogy Révész Mártíriusz eljutott volna élve a Parlamentbe. Azok a gárdisták nem tarsolyt használnak, de nem is gumilövedéket. És nem a szólásszabadság védelmében szokták használni a fegyvereiket. Biztos, hogy Közel-Keletet akarunk csinálni Magyarországból?