A poszt egy négyrészes sorozat befejező darabja. Az előző három rész Jézus és a csillagok, Jézus, a Napisten és A nem létező Jézus címmel jelent meg.

A poszt első részében megcáfoltam a Zeitgeist első állítását, miszerint Jézus története, de tulajdonképpen az egész Biblia csillagászati jelenségek allegóriáinak a félreértése, Jézus valójában a Nap megszemélyesítése. A második részben azt a második állítást cáfoltam, hogy Jézus alakja megegyezik számos más napistenével, de leginkább az egyiptomi Hóruszéval, hiszen valójában a kereszténység Hórusz kultuszának változata.  A harmadik részben a harmadik állítást cáfoltam, amely szerint Jézus nevű személy nem létezett, alakjának semmilyen hiteles történelmi bizonyítéka nincsen. Most nézzük a negyedik állítás: A kereszténységet Nagy Konstantin császár idején hozták létre hatalmi célok elérése érdekében. A Zeitgeist állításait dőlten, a cáfolatot normál betűkkel írom.

Jézus a keresztény szekta napistene volt, míg nem a római politikai elit hatalmi célból historizálta alakját. Nagy Konstantin 325-ben a niceai zsinaton véglegesítette a keresztény dogmákat, és ezzel kezdődött a Vatikán tizenhat évszázados uralma, aminek a sötét középkort, a keresztes hadjáratokat és az inkvizíciót köszönhetjük többek között.
A valóságban a korai kereszténység dinamikusan gyarapodó vallási közösség volt, melynek írásai és vallásgyakorlata egyértelművé teszik, hogy Jézust valós személynek tartották. Sőt vitáik éppen arról szóltak, hogy mit is jelent isteni természete. A niceai zsinat éppen hogy nem historizálta Jézus alakját: ekkor születik meg a Hitvallás, amely szerint Jézus valóságos Isten, egylényegű az Atyával, nem teremtmény és örökkévaló. Magyarul ekkor lett dogma Jézus isteni mivolta. A Vatikán világuralma pedig annyira történelmietlen, hogy nehéz cáfolatára szavakat találni, de talán magáért beszél, hogy a Zeitgeist az egész középkort a nyakába akarja varrni.

A negyedik állítás annyira kurtán odavetett, az igazolására annyira kevés gondot fordítottak, és annyira eluralkodnak az illusztratív, de hamis képek, hogy az egész egyre jobban emlékeztet  „A Da Vinci-kód” nyitó képsoraira. De ami megbocsátható egy játékfilmnek, azaz a tudatos történelemhamisítás, az nem bocsátható meg egy leleplező ismeretterjesztő filmnek. A Zeitgeist ugyanis tudatosan hazudik, amikor nem létező csillagászati, vallási és történelmi fogalmakat, párhuzamokat és tényeket ismertet, valós tényeket ferdít el vagy nagyít fel, illetve félremagyaráz összefüggéseket. Mivel az alkotók meg vannak győződve arról, hogy a kereszténység káros, be akarták bizonyítani azt is, hogy eleve hamis. Ehhez semmilyen eszköztől nem riadtak vissza. Az elfogultság rettenetesen rossz tanácsadó.

Mi akkor az igazság? A keresztény ünnepeknek természetesen vannak pogány párhuzamai, hiszen a téli napforduló és a tavaszi napéjegyenlőség felismerhető természeti jelenségek, melyeknek könnyű szakrális jelentőséget tulajdonítani. De a húsvét közvetlen előzménye a zsidó pészah, ugyanis ekkor feszítették keresztre a történeti Jézust. A karácsony időpontjának kiválasztása pedig lehetett egyszerűen praktikus lépés, vagy éppen tudatos politika: egy létező ünnepet alakítottak át. De ugye abból, hogy István királynak semmi köze augusztus 20-hoz, még nem következik, hogy egész személye és munkássága fiktív?

A kereszténység némely alakja, története, rituáléja vagy képzete mutat hasonlóságot más vallásokéval. Ezek jó része egyszerűen azon alapul, hogy a vallások gyakran foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint túlvilági élet, bűn és büntetés, megtisztulás, igazság, erkölcs. Másrészt minden vallás történeti képződmény, azaz a hívők fogalomkészlete és vallásgyakorlata koronként változik. Történetileg a kereszténység a zsidó valláson keresztül visszavezethető a Közel-Kelet kultuszaihoz, vagy akár a kőkori mágiához, de ez pusztán annyit jelent, mint ha azt mondanám, hogy a gépfegyver őse a szakóca: létező szükségletet kielégítő, hasonló funkcióval bíró társadalmi képletekről van szó.

Jézus életének pontos eseményei, és még inkább tanításának értelme örökké vita tárgya volt és lesz. Hiszen több beszámoló áll rendelkezésünkre, melyek nem teljesen azonosak és néhány évtizeddel az események után keletkeztek. Azonban egyik szerző sem mai értelemben vett krónikát akart írni, hanem egy megtörtént eseményen keresztül akarta bemutatni az isteni tervet és szándékot: ehhez válogatott a fennmaradt hagyományban, eltérő bemutatási szempontjuk miatt némileg eltérően. A keresztény egyház éppen ezért kanonizált több történetet is. A feltámadó Istenfiú vallási képzet, amit vagy oszt valaki, vagy nem. De a názáreti Jézus éppen olyan történelmi személy volt, mint Vercingetorix vagy Attila.

Az ókor végéről és a középkor elejéről pedig eleget tudunk ahhoz, hogy kijelenthessük: a keresztény egyház egyáltalán nem egy központi akarat által mozgatott hatalmi apparátus volt, hanem egy dinamikus, sokrétű, ellentmondásos társadalmi képződmény. Hosszú utat tett meg, míg az állam ellenségéből annak szövetségesévé vált, aztán a birodalom pusztulását túlélve az antik civilizáció örököseként lépett fel, majd áldozatul esett az új, feudális világi hatalomnak, míg csak meg nem vívta saját szabadságharcát és a középkori Európa egyik hatalmi pólusává vált. Izgalmas történet ez, de semmilyen emberi tervnek nem engedelmeskedik.

Az összeesküvést lelepleztük. A Zeitgeist az emberi butaság egyik legújabb vámszedője. Kis utánajárással szinte minden állítása könnyen cáfolható. A kereszténység éppen annyira nem hatalmi konspiráció eredménye, mint ahogy a világháborúkat sem az amerikai jegybank robbantotta ki, és a WTC tornyait sem a CIA döntötte porba. Mert a Zeitgeist ezt is állítja. Akinek van kedve, folytassa a cáfolatot.