Egy katolikus paptól hallottam ezt a nagyon bölcs mondást: "a szabadság nem csupán azt jelenti, hogy lehetőségünk van bármit megtenni, hanem azt, hogy képességünk is van a végtelen lehetőségekből kiválasztani a leghelyesebbet". A pap átugrott azon az apró bökkenőn, hogy ebből nem következik, hogy neki igaza van, amikor leghelyesebb útnak a keresztény vallást jelöli meg. De mindenképpen helyes a szabadságnak ez a szigorú értelmezése.

Mesterházy Attila az ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A szélsőséges Jobbikot nem számítom, ugyanígy a megcsonkított LMP-maradványt sem. Az ő miniszterelnök-jelöltjük puszán listavezető, és nem látni olyan tendenciát, amely alapján ezek a pártok akár 2018-ban miniszterelnököt tudnának adni. A magyarországi politikai ellenzék egyetlen emberbe veti minden hitét: Mesterházy Attilába. Az erő-összpontosításhoz csatlakozik az LMP igazodó része (PM), valamint az egyetlen miniszterelnök 2002 óta, aki nem rombolta a demokráciát - és talán csatlakozik a civil kezdeményezésű Milla is. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy Gyurcsány Ferenc és pártja is részt vesz a Nagy Ellenzéki Összefogásban.

A probléma viszont az, hogy Magyarországon jelenleg nem a Fidesz ellenzékére van szükség. Lehet próbálkozni azzal, hogy a Fideszt olyan velejéig romlottnak állítsuk be, mint amilyennek a Fidesz állította be az MSZP-t a "fülkeforradalom" előtt. Helyes is, még romlottabbnak is akár. De azt nem kellene elfelejteni, hogy az MSZP (a miniszterelnök-jelölt Mesterházy Attilával együtt) és Gyurcsány Ferenc már bebizonyította, hogy szintén teljesen méltatlan a bizalomra. Az országunknak másfajta ellenzékre van szüksége: egy ellenzékre a Fidesz-MSZP-klikkel szemben.

Használjunk fideszesen régimódi hasonlatokat: ez a klikk olyan, mint a pestis. Ragályos. Badarság volt bárkinek azt hinnie, hogy ha az Együtt 2014 összeáll az MSZP-vel, akkor még mindig van lehetőség megújulásra. Az ellenzéki pártok csak egyetlen dologban értenek egyet: meg akarják szerezni a hatalmat. Ha külön-külön nem megy, hát együtt majd sikerül, és legföljebb majd osztozkodnak rajta. Ezért lett MSZP az egész ellenzékből.

A hazánk fölötti hatalmat bitorolja egy klikk, amely Horthytól és Kádártól örökölte az ideológiáját. Mind a Fidesz, mind az MSZP számos alkalommal ékes példáját mutatta, mennyire szereti a populista, autoriter, az országot korrupt módon fölemésztő politikáját, és mennyire érzéketlen szociális és etnikai kérdésekben. Ez a két párt a velejétől romlott, és aki csak összeáll velük, szintén romlottá válik, úgy tűnik.

Nem hiszem, hogy Magyarországnak sok ideje van arra, hogy kitermeljen egy olyan pártot, amelyben komoly és hozzáértő emberek helyes elvek alapján dolgoznak, és amely nem köt szövetséget a politikai élet egyik pólusával sem. Olyan párt kell, amilyen a Milla lett volna, olyan vezetővel, mint Juhász Péter, aki - mindegy, hogy milyen (normális) politikai irányzatot követ - hű maradt a kormányváltás helyett korszakváltás elvéhez. Ha ezt nem tudjuk megoldani, ha nem hívunk életre egy valódi ellenzéket, ha nem fejezzük ki egyértelműen, hogy ezt akarjuk, nem pusztán kormányváltást, akkor tovább búcsúzhatunk a pozitív, befogadó nemzettudatunktól, a nyelvünk és hazai kultúránk szeretetétől, és a szabadságtól, amelyben lehetőségünk van olyan választást hozni, amely nem a romlásunkat okozza.