Néha az ember kényszert érez arra, hogy írjon. Az eredményt látva aztán a józan ész, valamint a család és a barátok lebeszélik róla, hogy túl komolyan vegye. De arról már nem sikerül, hogy közzé is tegye. Íme.
Vigyázat, fikció! A kitalált történet szereplői is kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve.

Az ajtó kinyílt és Bob felrohant a színpadra. A fények elvakították, a rajongók sikolya megsüketítette, de tudta a dolgát: széles mosoly övbe akasztott ujjakkal, majd végigrohanni a közönség első sora előtt és lepacsizni, akivel csak lehet. Nem hiába volt Bob a tavalyi Csillagkapu nyertese, az ország ünnepelt sztárja. Tavalyi győzelme óta – ha lehet – még nagyobb pofájú, extrém egoista médiaszemélyiséggé vált. Önimádata és sztárallűrjei legendásak, de rajongói pontosan ezért istenítik. Valami mégsem volt ma este rendben, pontosan tudta is, hogy mi, de a lényeg, hogy más meg ne tudja. Tompán hallotta, ahogy Nyúzó, a producer már Ratyit konferálja be. Azt a kis pöcsöt. Oké, Ratyi egy rendkívül jószívű, csupa lélek, ami a szívemen az a számon roma srác. Mindene a zene, szelíd, a légynek sem tudna ártani, nem versengő típus, nem is érti, hogyan juthatott el a döntőig. Hát senkinek sincs se szeme, se füle? De innen is van lefele: jön Tammer, a másik döntős, egy tizenkét éves emó tini picsa. Az adásokban igyekszik rájátszani gyermeki ártatlanságára, gyakran bőgi el magát, és mindenkihez bújik. Adáson kívül aztán elkényezett primadonna módjára viselkedik, és az ártatlanságra sem venne mérget senki. És persze az anyja, Kalpaginé Szüsz Mária, Mári Mama. Egyetlen célja, hogy gyermekét győzelemre juttassa, lánya tőle tanulta gátlástalanságát. Mári Mama ugyanakkora híresség lett, mint lánya és nem félt kihasználni testi adottságait sem: a róla készült Playboy, CKM, FHM címlapfotók után nem csoda, hogy az év legszexibb mamájává választották.

A tüntetés Facebook-oldalát erre a linkre kattintva érheti el.

Geréb Ágnest tegnap rendőrök vitték el a Napvilág Születésházból, miután az általa levezetett születésnél komplikáció lépett fel, és az újszülötthöz mentőt kellett hívni. Nem tudni, hogy a baba hogy van - de azt tudni lehet, hogy a szüléseknél időnként komplikáció lép fel. Kórházban is. Ma azonban gyakorlatilag nem szabad kórházon kívül szülni. Az egyetlen orvosnak, aki érdemben foglalkozik otthonszülések levezetésével, három éve felfüggesztették a praxisát, s most ő vizsgálati fogságban várja az újabb meghurcoltatást.

Németországban az elmúlt hetekben komoly demonstrációkat szerveztek a zöldek az atomerőművek élettartammeghosszabbítási terve miatt. A HVG átfogó elemzéséből kiderül: ez a terv pusztán az atomlobbi műve, és semmi pozitív hatása nem lesz, azt leszámítva, hogy megakadályozza, hogy az alterantív energiatermelési ágazatok kifizetődőek legyenek.

Tegnap Magyarországon súlyos környezeti katasztrófa történt - mondhatnánk, ha csak valami tengeri olajfoltról lenne szó. Itt azonban a vörös iszap embereket is magával sodort. Eddig négy halottról tudunk. A sérültek száma nehezen megállapítható, hiszen a hipónál is erősebben maró lúg mindenkire ártalmas volt, aki nem gumicsizmában próbálta menteni a menthetőt.

Az ember használ olyan anyagokat, amelyekkel nem szabad közvetlenül érintkeznie. A pillanatragasztó, ugye maga a hipó, de az égő (vagy csak a szivárgó) gáz sem olyan dolog, amihez érdemes hozzányúlni, amit érdemes meginni vagy belélegezni. Az is nyilvánvaló, hogy tönkre fogjuk tenni a Földet. Vagy ha nem mi, majd a Nap teszi lakhatatlanná néhánymilliárd év múlva. A kérdés csak az, hogy milyen tempóban történik mindez.

Németországban a használt nukleáris fűtőelemeket egy régi sóbányában tárolják. Ide néha betör a víz - és az a víz onnantól kezdve életveszélyes. Ezek a fűtőelemek százezer év múlva is életveszélyessé teszik a vizet. Ha a szakemberek most nem tudják leszigetelni azt a sóbányát, mi lesz kétezer év múlva? Húszezer év múlva? Ki fog akkor még emlékezni arra, hogy valahol a föld alatt ketyeg az időzítő, amely ihatatlanná teheti egy fél ország vízkészleteit?

Nem kételkedem abban, hogy az átszakadt iszaptározó minden környezetvédelmi előírásnak megfelelt. De most - legalább négy ember élete árán - ismét kiderült, hogy az ember nem képes vigyázni még a mérsékelten veszélyes, szabad levegőn tárolható hulladékra sem. Ezt nem lehet néhánytízmilliárd forinttal megfizetni.

Tarlós a hírforrások szerint arról beszélt, hogy 65 év után végre először jobboldali vezetése van Budapestnek.

Ne legyünk megátalkodottak: nyilvánvalóan arról beszélt, hogy 65 év óta először nyert jobboldali politikus a polgármesteri választásokon. Nem a nyilas-kollaboráns Dorogi Farkas Ákosról beszélt, hanem a kisgazda Kővágó Józsefről.

Kővágó József katona volt, a háború alatt a katonai ellenállás tagja, később a nyilasok elítélték, bebörtönözték, visszaküldték a frontra, ahonnan megszökött, és 65 évvel és 5 hónappal ezelőtt Budapest főpolgármestere lett. Az is maradt 1947-ig. 1950-ben koncepciós perben elítélték, '56-ban részt vett a forradalomban, ami után el kellett hagynia az országot. Kővágó József hős volt.

Tarlós azonban hiába tekinti őt elődjének, és hiába tekinti saját magát jobboldalinak, se nem hős, se nem becsületes jobboldali. Még akkor is, ha nem náci.

Az imént mondta: a kormány munkájáról is véleményt mondunk. Bizony. Lett LMP-s polgármester, Budapesten Pesterzsébet és Soroksár elpártolt a kormánytól - az országgyűlési választásokhoz képest fékezett habzású a ma esti diadal. Ezzel együtt ez a fideszes eredmény még így is túl pozitív. Az elmúlt hónapok intézkedései - az új köztársasági elnök, az új számvevőszéki vezető, az új alkotmánybíró-jelölés, az új AVH - nem igazolták azt, amit legtöbben, akik áprilisban a Fideszre szavaztunk, reméltünk. Úgy látszik, legtöbbünk még most is reménykedik, ha én magam nem is.

Demszky Gábor bízik Tarlós István munkájában. Ennél jobb ajánlólevelet a Fidesz legutóbbi független főpolgármester-jelöltje nem is kaphatott volna. A korrupciós ügyekkel körülbástyázott leköszönő szabaddemokrata sikerpolitikus véleményére adunk.

Tarlós István törvényt fog teremteni és rendet. A törvény sokszor igazságtalan lesz, a rend pedig elsősorban látszólagos. A melegek számára Tarlós korábbi fenyegető modora megfelelő előrejelzés. A hajléktalanok, akik eddig sem élhettek emberhez méltó életet, most közvetlen életveszélybe kerülhetnek. Szép, új világ víziója kerül az eddigi korrupciótól rohadt realizmus helyére.

A Jobbik erőre kapott - Tiszavasvári megválasztotta az újnáci párt jelöltjét polgármesternek. A párt videóját, amelyben a cigányokat (és burkoltan a zsidókat, valamint a demokratikus politikusokat [Fideszt beleértve]) parazitaként, haszontalan élősködőként mutatja be, az OVB nem tartja gyűlöletkeltőnek és uszítónak.

Az LMP azonban bejutott a fővárosi közgyűlésbe. Legyőzte a Jobbikot is. Van tehát egy párt, amely még nem sározta be magát. Most én az összes szavazójuk nevében csak annyit tanácsolok nekik - ne kelljen bennük csalódnunk, mint az SZDSZ-ben '94 óta folyton. Ha ezt betartják, még egész rendes párt válhat belőlük, s talán legközelebb is rájuk szavazok.

Vasárnap minden valószínűség szerint Tarlós Istvánt fogják főpolgármesternek választani a budapestiek. Ez a név sokaknak a „szociális népszavazás” levezénylőjét, és még több ember számára az elkövetkező évek főpolgármesterét jelenti. Nekem azonban a Tarlós névről mindig valami egészen más jut eszembe: a Tarlós-ügy, és az, hogy hamarosan egy olyan ember fogja irányítani Budapestet, aki fittyet hány a jogállamra.

Az ügy 2001. július 3-án kezdődött. Tarlós István III. kerületi polgármester levelet írt Gerendai Károlynak, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatójának. Ebben többek között ez szerepelt: „Tudomásomra jutott, hogy az ez évi Diáksziget rendezvénysorozaton, az Óbudai Hajógyári szigeten valakik úgynevezett „szivárvány sátrat” szándékoznak felállítani, ahol egyéb műsorok között – a hírek szerint – „homoszexuális felvilágosító” programok is szerepelnek. Szerződésünk és egyéb hatáskör alapján is felhívom a figyelmét, hogy ilyen sátor létesítéséhez nem járulok hozzá. Ha ennek ellenére ez a program mégis létrejönne, az súlyosan veszélybe sodorná az idei rendezvény megtarthatóságát, de a következő évi szerződés aláírását is.[...] Túl azon, hogy magam is megdöbbentőnek tartom a Pepsi Szigeten „szivárványsátor” puszta gondolatát is, de a fenti szempontokra különös tekintettel kérem a T. Igazgató Úr soronkívüli írásos garanciáját, hogy „meleg programok” sem a programfüzetekben, sem a valóságban nem lesznek a szigeten.”; „Sajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne.”

Vallásos bestseller? Nagyon úgy néz ki, hogy William P. Young A viskó (Immanuel Alapítvány, Budapest, 2009; az angol eredeti: The Shack, Windblown Media, Newbury Park, 2007) című könyve azzá vált. Pedig. Biztos sokan leírták már, de nagyon zavarba ejtő könyv. Közepes thrillernek indul: a boldog család kislányát elrabolja a gonosz sorozatgyilkos kempingezés közben. Aztán melodrámává alakul: az apa nem képes megbocsátani magának, hogy nem tudta megmenteni a lányt, plusz istenhite is megrendül. És akkor jön az utolsó átalakulás, erre nem tudok műfaji meghatározást: egy titokzatos levél hatására a bús apa visszamegy a tett színterére – és találkozik Istennel. Milyen lehet egyáltalán egy ilyen könyv? Kinek szól? Annyira furcsa volt, hogy elolvasása után hagytam is egy kicsit ülepedni, aztán beszélgettem róla, hogy csiszolódhasson a véleményem, de még mindig nem vagyok biztos benne, hogy van-e egyáltalán olyanom. Az alábbiakban mégis tennék egy próbát, mert akárhogy is csűröm-csavarom, volt hatása a könyvnek. Nézzük hát meg először, hogyan működik fikcióként, aztán meg, hogyan katekézisként.

Valamilyen kifürkészhetetlen okból bizonyos körökben népszerű lett az Eurobarometer 2003-as felmérésére hivatkozni, amikor is megkérdezték az Európai Unió állampolgárait, hogy mely országokat tartják veszélyesnek a világbékére, és az előkelő első helyezést Izrael szerezte meg. Van valami mérhetetlenül bájos abban, amikor a „nemzeti radikálisok” egy európai intézményre hivatkoznak, de efölött most térjünk napirendre. Abba se menjünk bele, hogy pontosan mit is igazol egy közvélemény-kutatáson kimutatott többségi vélemény, tehát, hogy az igazság szavazás kérdése-e. Most csak azt nézzük meg, mit is mértek és hogyan.

Először is érdemes talán belekukkantani magába a felmérésbe, hiszen gyanakvó természetem kevésnek találta a „Izrael a legveszélyesebb, a második pedig az USA” kijelentést. És bizony az eredmény ennél némileg cizelláltabb. Lássuk:
 

Izrael 59%
Irán, Észak-Korea, USA 53%
Irak 52%
Afganisztán 50%

Budapest leendő főpolgármestere, Tarlós István úgy nyilatkozott, hogy az ötvenhatos emlékmű egy rakás ócskavas, és az eltakarításától sem zárkózna el. Furcsa dolog egy értelmes, józan, felnőtt emberrel ebben a hangnemben vitázni művészeti kérdésekről, de hát nem én kezdtem. Ez az ügy sajnos nem vicces, mint a szemüvegleverés, hanem szomorú. Három szempontból az: művelt emberként, politikusként és jobboldaliként rossz és káros, amit Tarlós mond. Kár így kezdeni egy ígéretesen induló ciklust.

Bizony, vannak zsidóellenes rasszista zsidók. No persze nem minden zsidó ellen vannak ők - csak a világ zsidó népességének felét tüntetnék el. Az "Európai Zsidók egy Igazságos Békéért" (EJJP) szervezet hajója elindult Ciprusról a Gázai-övezet felé. A demonstrálók a Hamasz által ellenőrzött övezetbe izraeli ellenőrzés nélkül kívánnak segélyt (játékokat, hangszereket és művégtagokat) juttatni. Ezzel próbálják elérni, hogy Izrael feloldja a tengeri blokádot a Gázai-övezet körül. A tengeri blokád egyetlen oka a fegyvercsempészet, amely az egyiptomi-gázai határon így is lazán működik. Ha nem volna tengeri blokád, akkor Irán bármekkora fegyvereket gond nélkül eljuttathatna a Hamaszhoz. A Hamasz bevallott célja a világ összes zsidójának megölése. Ugyan ettől a szándékuktól valószínűleg elállnának, ha már Izrael lakosságát eltüntették, dehát az biztos, hogy amíg Izrael vagy a Hamasz katonai szárnya el nem tűnik a föld színéről, addig ezek az iszlám fundamentalisták zsidókat próbálnak gyilkolni. Faji alapon. Támogatójuk Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, aki rendszeresen meggyalázza a II. világháború során meggyilkolt hatmillió zsidó emlékét. Valamint támogatójuk még a tíz zsidó aktivista, aki jelenleg a Gázai-övezet felé tart.

"Visszataszító és gyűlöletes" - tajtékzik Barack Obama Mahmúd Ahmadinezsád 2001. szeptember 11-i terrorcselekményekkel kapcsolatos ENSZ-robbantó kijelentéseitől.

Ahmadinezsád már egy éve is visszataszító és gyűlöletes volt - az elnök Nobel-díja ellenére is rájöhetett volna erre korábban. Mit várt vajon az amerikai vezetés, miután a legdurvább politikai lépést is megengedték az iráni elnöknek?

Ja, igen. Az atomot. Mert hát háborút indítani magában is elég durva. De hogy az iszlám-fanatista vezetésű Irán mostantól esetleg kezében tarthat olyan rakétákat, amelyekkel egész Izraelt eltüntetheti a térképről - az kicsit durvább. Még mindig bízhatunk abban, hogy ha Iránnak valóban lesz atombombája, mégis lesz valami ellenreakció - de ezidáig az Egyesült Államok semmit nem tett az iráni nukleáris fegyverkezés ellen. Ezek után mégis mi olyan meglepő azon, hogy Ahmadinezsádnak ekkora arca van?

Ha a magántévét megregulázza is az OVB, a köztévébe nem nyúl bele. A Vona Gábor panaszkodott, hogy nem hagyták, hogy a rasszista gyűlöletbeszédet tartalmazó reklámja lemenjen az MTV-n. Megint ez a kiegyensúlyozottság hiányzik. Persze a demokrácia félig-meddig ellenáll az ilyeneknek. Ez mégsem a dugódíj, ez tényleg magyarok százezreit faji alapon megbélyegző ("cigánybűnözés") reklám. Az OVB addig keresgélt, amíg talált egy formai hibát Vona Gábor beadványában, és elutasíthatta azt. Legközelebb nem lesz formai hiba, egy napon belül garantáltan ott lesz az OVB asztalán az újabb beadvány. Kedves Fidesz, itt az ideje módosítani ezt a remek Médiatörvényt, és hozzáfűzni, hogy alkotmányellenes ("faj, szín, [...] nemzeti vagy társadalmi származás stb.") klipeket nem muszáj levetítenie - még az oly magas színvonalú köztévének sem.

Pár nappal azután, hogy tavaly november végén írtunk az izraeli telepépítés kérdéséről, az izraeli kormány tíz hónapra befagyasztotta a ciszjordániai zsidó telepek létrehozását. A már megkezdett építkezéseket befejezték, de tovább nem építkeztek az izraeli telepesek.

A tíz hónap ma éjfélkor jár le. A palesztinok képviselőivel körülbelül egy hónapja folynak a tárgyalások - de eredmények még nem születtek. Mahmúd Abbász szerint Benjamin Netanjahunak választania kell: a telepépítést vagy a béketárgyalásokat folytatják. Ez így van. Netanjahu pedig várhatóan a belpolitikai viszonyoknak megfelelően fog dönteni, mint eddig is (például amikor hajlandó volt a szélsőjobbal koalícióra lépni csak azért, hogy kormányozhasson).

Pedig a kérdés megválaszolása rettentő egyszerű, és a béketárgyalásokhoz tulajdonképpen nincs is köze. Izraelnek nincs szüksége Ciszjordániára. Ciszjordánia az egyetlen elképzelhető hely egy majdani független, demokratikus Palesztina létrehozására, tehát a világ többi országával, az emberiséggel szemben sincs joga ezt a területet olyanokkal teleköltöztetni, akik semmiképpen nem akarnának egy független, demokratikus Palesztina állampolgárai lenni.

A telepépítést azért sem szabad folytatni, mert minden egyes kő lerakása emberéleteket sodor veszélybe. Nem azért, mert a terroristák ettől bőszebbek lennének - a terroristák mindig teljesen bőszek, ez a lételemük -, hanem mert távolabb tolják azt az időt, amikor az eredeti méretű Ciszjordánián a területi követelések nélküli Palesztina létrejöhet. Márpedig addig a terroristák is működni fognak. Netanjahu ma ezzel játszik - reméljük, helyesen dönt.

Az RTL parlamenti pártokat kérdezett a dugódíjról. Kihagyta a Legeslegjobbikot. Erre egy magánszemély az OVB-hez fordult, amely megállapította az esélyegyenlőség megsértését. A következő hírblokkban már a Jobbik is benne volt.

Nem akarok esélyegyenlőséget! A magántévé arról tudósít, amiről akar. Ha a riporter legszívesebben lehányná a riportalanyt, senkinek nem érdeke, hogy megpróbálkozzon a kérdéssel. A kiegyensúlyozottságot nem lehet mindenütt centivel lemérni. Ha valaki objektívnak tetteti magát, az hazudik.

Az RTL Klubban lehetett volna annyi bátorság, hogy a rákényszerített plusz interjú mellé közöl egy kis montázst a "Magyar Gárda" és a Nyilaskeresztes Mozgalom felvonulásainak filmfelvételeiből, hogy valóban - nem számszerűen, hanem értelemszerűen - kiegyensúlyozottan megmutassa, kik is azok, akinek a véleményét kérdezi.

Ne tegyünk úgy, mintha náci nézeteket hirdető pártokvéleménye mérvadó volna olyan apró ügy kérdésében, mint a dugódíj. Aki nem szimpatizál nácikkal, az nem szavaz a Jobbikra - aki pedig igen, az mindenképpen a Jobbikra szavaz. Feltéve, hogy tudja és érti, mi a Jobbik valójában. Az, hogy tudja és értse, a szabad sajtó, így a televízió legfőbb feladata ma Magyarországon. 

Néha az ember kényszert érez arra, hogy írjon. Az eredményt látva aztán a józan ész, valamint a család és a barátok lebeszélik róla, hogy túl komolyan vegye. De arról már nem sikerül, hogy közzé is tegye. Íme.
Vigyázat, fikció! A kitalált történet szereplői is kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve.

–    Papa, szerintem hülyeség, hogy a papoknak nem lehet feleségük!
–    De, tudod, csak a katolikus papoknak nem lehet. Az evangélikusoknak lehet.
–    Akkor én evangélikus leszek!
–    De csak a papoknak nem lehet. Te pap akarsz lenni?
–    Nem.
–    Ja persze, mérnök.
–    Nem! Tanár.
–    Miért?
–    Mert a mérnökök nem pihenhetnek nyáron.

*

Papa, látni fogunk üstököst! A Kalimédit! … De ti már nem fogjátok látni, mert kilenc … vagy nyolcvankilenc év múlva jön.

A tegnapi cikk kapcsán merült fel ez a kérdés sokakban, akik szerint bárhogy támadják is Izraelt, nem lepleződnek le zsidóellenes érzelmeik.

Természetesen egy zsidónak is lehetnek zsidóellenes érzelmei. Ehhez csak a "zsidók általában, de persze sok kivétel van" logikai lépést kell megtennie. Izrael azért jó, mert segítségével még ezt a lépést sem kell tudatosan megtenni. Csak azt, hogy "Izrael általában, de persze nem a zsidók általában".

És természetesen lehet Izraelt is kritizálni úgy, hogy az ember ne legyen antiszemita. Például Izrael politikáját, vezetését, Izrael pontos határait. Az izraeli vezetéssel kapcsolatban jó párszor meg is tettem, például itt, itt és itt.

Amiből kiderül, hogy az emberben van antiszemitizmus, az az általános Izrael-kritika. Íme néhány nem-antiszemita példa:

Benjamin Netanjahunak rá kellett jönnie, hogy az izraeli lakosság megosztottsága miatt nem elég a hatalmat félig megszereznie. Emiatt az izraeli politika másfél éve határozatlan. Netanjahu hibás helyezkedése, és sikertelen kísérlete a határozott középpártiságra számos emberéletet követelt és fog követni a jövőben.

 

Izraelnek le kellene mondania Kelet-Jeruzsálemről, és ENSZ-felület alá kellene helyeznie a jeruzsálemi zsidó, keresztény és iszlám szent helyeket.

 

Elsősorban Izrael felelős a palesztin menekültekért, akik a környező arab országok menekülttáboraiba kényszerültek.

Az utolsó mondattal például nem értek egyet maradéktalanul, mégsem tartanám semmiképpen antiszemitának. De tudok olyat is mutatni, amit az.

Izrael rasszista állam.

 

Izraelt az USA zsidó nagytőkéje tartja el.

 

Izrael megjelent Palesztinában, és jogtalanul elűzte a földjükről azokat, akik évszázadok óta ott éltek.

A középső mondatban van a legkevesebb ferdítés, mindazonáltal az Egyesült Államok alapvetően demokráciapártoló ország, és ezért támogatja a Közel-Kelet egyetlen félig-meddig működő demokráciáját.

Minden rendes ember alapvetően pártolja a demokráciát, mint legkevésbé rossz társadalmi rendszert, s részben ezért minden rendes ember elismeri Izrael létjogosultságát. Izraeliek, politikusok, lakosok, katonák követtek el bűnöket még Izrael létrejötte előtt is. Magyarok is követtek el bűnöket, s ezek persze nem jelentik, hogy Izrael vagy Magyarország bűnös ország, bűnösök országa volna. Kivéve persze azok számára, akik szerint egy zsidó kevesebbet ér egy nem-zsidónál.

Az Index ma reggel:

Gyurcsány Ferenc úgy látja: a rendőrök - minden hiányosság ellenére -  a köztársaságot, annak intézményeit védték, a demonstrálók jelentős része pedig átlépve az alkotmányosság kereteit, a köztársaság rendjére tört. "Ezért én, és az akkori kormánypártok alapvetően a rendőrök, és (...) a köztársaság pártján álltunk, önök ezzel szemben a bajkeverőket, a randalírozókat mentették"

Gyurcsány a cikk szerint a vizsgálóbizottság érintettségét támadja. Ezzel két probléma van. Egyrészt a vizsgálóbizottság nem bíróság, tehát nem érdekes, hogy érintett-e vagy sem, miután az eredménynek nincs közvetlen jogi következménye. Másrészt Magyarországon mindenki érintett abban, hogy a 2006-os rendőri túlkapás-politika félelmet, ennek eredményeképpen társadalmi nyugtalanságot szított. Kinek mi fáj jobban az eredmények kapcsán, annyi bizonyos, hogy az alapvetően és teljesen hibás rendőri akciók nagyban hozzájárultak a jelenlegi Fidesz-kormány túlcentralizált hatalmához és ettől függetlenül a nácizmus megerősödéséhez is itthon. Tehát bárki magyar állampolgár vizsgálná is, mindenképpen érintett volna.

A volt miniszterelnök így megpróbálja saját magát mártírnak beállítani egy pártos bíróság előtt - amely nem bíróság, hiszen ezért sem kötelező megjelennie előtte. Emellett azonban a várható módon nem ismeri el részességét a történtekben, és menteni próbálja az egyértelműen jogszerűtlen rendőri intézkedéseket.

Az ilyen esetek a Fidesz támogatottságát, a politika egyoldalúságát növelik, amire pedig most nincs semmi szükség. Köszönjük ismét Gyurcsány Ferencnek.

Az ENSZ-testület jelentése megállapította, hogy a tavaszi flottilla-megtámadás brutális volt. Mi annak idején kimondtuk a támadásról, hogy jogsértő, és fölöslegesen keménykezű volt. Ugyanakkor az is belátható, hogy a flottilla valószínűleg tovább haladt volna a nemzetközi vizekről a Gázai-övezet felé. Miután a segélyszállítmány még a tragikus összecsapások után is gond nélkül eljutott a Gázai-övezetbe, az is belátható, hogy a flottilla provokációja egyszerű antiszemita akció volt.

Emlékeztetőül: Izrael azért tart fenn tengeri blokádot a Gázai-övezet határainál, hogy a fegyvercsempész hajókat ki tudja szűrni. Ha egy hajó a Gázai-övezetbe akar szállítmányt juttatni, azt izraeli kikötőkön keresztül, teherautós szállítással tudja megtenni az ellenőrzés után. Ha egy hajó ezek után mégis a Gázai-övezetbe tart, jogos izraeli oldalról a feltételezés, hogy fegyvereket is szállít.

Ez a hajó nem szállított fegyvereket, csak úgy tett, mintha szállítana. Provokációjának két kimenetele volt lehetséges: ha Izrael erővel megállítja, akkor gonosz módon tartja vissza a segélyszállítmányt a szegény gázaiaktól; ha pedig nem állítja meg, akkor gyenge, és mostantól szabad az út. A lényeg mindenképpen az, hogy Izrael veszítsen. Akinek pedig ez az egyszerű célja, az antiszemita.

Izrael mentegetőzött, védte magát, hiszen a nemzetközi vizek problémáját leszámítva pusztán taktikai hibát követett el a katonai akció során. Törökországgal rettenetesen leromlott az addig kiemelkedően jó viszonya. Az egész nemzetközi közösség elítélésével sújtotta, köztük az Egyesült Államok.

Mi szükség volt erre a mostani ENSZ-jelentésre, amely az eset egyik oldalát teljesen elfedi?

Budapest patkánymentes város. A Kádár-korszakban szigorú előírásokkal kiűztük a kártevőket a fővárosból. Mert büdös, piszkos, járványokat terjeszt, csövekben él. És ez akkor is igaz, ha igen intelligens állatfajról van szó. És ez tulajdonképpen helyes is volt, mert a város az embereké.

A budapesti csövesek is legtöbbször büdösek, piszkosak, TBC-t terjesztenek, az utcán alszanak. Bár megint csak intelligens állatfajról - a homo sapiens-ről - van szó, a Belügyminisztérium ötlete alapján ki kell tiltani őket. Hogy a hajléktalanok, akik az utcán eddig is folytonos életveszélyben voltak a téli hideg idején, hova mennek, azzal az ötlet nem törődik. Látjuk: az utóbbi időben tele lett velük a város. Itt rend, törvény lesz.

Nicolas Sarkozy erőteljes politikus. 2007-ben 53%-al szerezte meg az elnöki széket hazájában. Nagy reformokat vártunk tőle. Át akarta alakítani Franciaország és az egész Unió politikáját, meg akart oldani egy sor nemzetközi problémát. Létre akarta hozni a Mediterrán Uniót, ezzel oldva fel az izraeli-arab ellentétet, no meg a franciaországi bevándorlókkal kapcsolatos problémákat is.

A bajok Sarkozy elnöksége előtt kezdődtek. A Hamasz hatalomátvétele a Gázai-övezetben az új francia elnök beiktatása után röviddel, a párizsi külvárosok kocsigyújtogatós zavargásai 2005-ben, Algéria francia gyarmatosítása pedig 1830-ban.

Ebben a viszonyban nem létezik kompromisszum, nem léteznek sikeres tárgyalások. Jeruzsálem mindkét felét akarja mindkét fél, és inkább kiirtaná a másikat (Hamasz), illetve inkább meghalna (Izrael), semhogy ezt a célt feladja. Természetesen a kiirtás nem fog sikerülni, Izrael túl erős ahhoz, hogy csak úgy eltűnjön a Föld színéről. A kompromisszum, amelyet mindenféle tárgyalás során elértek már, mindössze annyi, hogy a háború folytatódik.

Vermes Géza első Jézus-könyvét már korábban ismertettem ebben a rovatban. A szerzőnek azóta már magyarul is megjelent az ötödik ilyen tárgyú kötete Jézus hiteles evangéliuma címmel (Osiris, Budapest 2005; az angol eredeti: The Authentic Gospel of Jesus, Penguin, London, 2003). Tulajdonképpen kézikönyvről van szó: Vermes számba veszi a három szinoptikus evangélium (Márk, Máté és Lukács) összes olyan mondatát, amit a szerzők Jézusnak tulajdonítanak, tematikusan vagy műfaj szerint csoportosítja és kommentálja őket. A kommentárok tartalmazzák az egyes evangéliumok párhuzamos szövegeit, valamint melléjük illeszti az apokrif (leginkább a Tamás-evangéliumban található), illetve a kortárs zsidó hagyományban (a holt-tengeri tekercsekben, Philónnál, Josephusnál, a Misnában, a Talmudban, a Midrásban és a targumokban) fellelhető hasonlóságokat. Utóbbiak bevonása a kutatásba egyértelműen Vermes nagy érdeme. Végül – és itt érkezünk el a kötetnek a laikus olvasó számára legérdekesebb részéhez – osztályozza az evangéliumok Jézus-mondásait hitelességük alapján, utána pedig megpróbálja rekonstruálni a zsidó Jézus eredeti vallási üzenetét. A hitelesség megállapítására két filológiai eszközt használ: a kizárást és a koherenciát. Előbbivel igyekszik megállapítani, hogy az evangéliumok ellentmondásos állításai közül melyik lehet az eredeti, utóbbival pedig az evangéliumi szövegpárhuzamokat használja bizonyítékként.

Néha az ember kényszert érez arra, hogy írjon. Az eredményt látva aztán a józan ész, valamint a család és a barátok lebeszélik róla, hogy túl komolyan vegye. De arról már nem sikerül, hogy közzé is tegye. Íme.
Vigyázat, fikció! A kitalált történet szereplői is kitaláltak, mindennemű hasonlóság a valósággal a véletlen műve.

Boldizsár körbe-körbe harapdálja az almát, amíg a piros héja teljesen el nem tűnik: – Azt játszom, hogy ez a fehér itt a tenger, ezek a pirosak a szigetek meg a  sziklák, és én vagyok az évszázadok.

*

Lili reggeli közben, pontosabban két teli kanál csokoládés müzli közben: – Mama, én csak egy dolgot szeretnék! Ja nem, kettőt! Hogy a mennyországba kerüljek, és hogy szőke legyen a hajam.

*

A Gyűrűk Urát kezdjük esti mesének olvasni. A harmadik oldalnál Boldizsár felkiált: – Én tudom, miért az a címe, hogy A Gyűrűk Ura! Mert az a gyűrű nagyon szép és fontos. Olyan mintha főszereplő lenne. De mi az a kura?

Ajándékba kaptam ezt a könyvet, és meg is lepődtem rajta. De aztán nagyon gyorsan átpörgettem a bő kéttucatnyi egy-két oldalas elmélkedést. Pierre abbé Istenem miért? című könyve (Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2006, a francia eredeti: Mon Dieu … pourqoui? Plon, Paris, 2005) beszélgetésfüzérnek indult, de végül monológokat szerkesztettek belőle. A kilencvenöt évesen elhunyt kapucinus szerzetes Franciaországban állítólag híres ember volt, egyfajta erkölcsi instancia. A szavai és gondolatai alapján joggal. A kereszténység, de még a katolikus egyház is hívők tömegét jelenti, akiknek a véleménye nem feltétlenül esik mindenben egybe a hivatalos tanítással, és végképp nem esik egybe a külső véleményformálók keresztény-képével. Pierre abbé könyve arra világít rá, hogy az intenzíven megélt keresztény hit, sőt a kifejezetten önmegtartóztató és önfeláldozó szerzetesi életforma békésen megfér a modern, felvilágosult gondolkodással: a katolikus dogmák is több értelmezési szabadságot engednek, mint sokan vélik, de adott esetben maguk a dogmák is bírálhatók. Amitől még nem átkozzák ki a szerzőt, sőt művét egyházi kiadó jelenteti meg. A következőkben röviden bemutatnám Pierre abbé gondolatait a szexualitásról, az alternatív életformákról és a bűnről (és akkor ki kell hagynom a Mária-kultusz kritikáját, az eukarisztia értelmezését, az evolúció elfogadását vagy a vallás és politika viszonyát érintő szövegeket).

Valamit tudhat a bíró.

(Kép innen: Facebook.)